Search This Blog

Pages

Saturday, May 22, 2010

KASSAY FAMILY HISTORY AND GENEALOGY



Kassai család

http://books.google.com/books?id=6-oGAAAAQAAJ&pg=RA1-PA151&hl=hu&source=gbs_selected_pages&cad=0_1#v=onepage&q=Kassai&f=false

hmp;edge=0



Erdély nevezetesebb családai

http://books.google.com/books?id=lisuAAAAYAAJ&pg=PA164&dq=jancsó&as_brr=3&ei=hKl5SbunH4vkywT3jrG2Bg&hl=hu#v=snippet&q=Kasza&f=false

A SZÉKELYFÖLD LEÍRÁSA

http://vmek.oszk.hu/04800/04804/html/index.html

Kassai /de Cassouia/ Imre deák, Kassai Magyar Balázs es Kelemen







DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Bárczay család (Q 27)




DL-DF:83712
Keltezés:1439-11-17
Kiadó:JÁSZÓI KONVENT
Régi jelzet:Q 27 / 16 9
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Bárczay család (Q 27)
Fennmaradási forma:Eredeti
Pecsét:Hátlapon
Nyelv:Latin
Irattípus:zálogosító
Névmutató:Kassai Imre deák ; Kaksói László (István f) magán ; Kaksói névszerint felsorolt fiai magán ; Kaxo Kaksó Abaúj m ; Lyebene Lebenye Abaúj m
Tárgymutató:visszaváltás ; rét - szántó - lakatlan jobbágytelek ; hold ; forint - visszaváltás
Regeszta:Kaxo-i István fia László - név szerint felsorolt fiai nevében is - egy lakatlan jobbágytelket Kaxo possessioban (Abaúj m), továbbá két rétet Lyebene possessio mellett és 12 hold a sessióhoz tartozó szántót 12 forintért - a forintot 100 új pénzzel számítva - Kassai Imre deáknak a visszaváltásig elzálogosította. - Hátlapján rányomott pecsét nyomai.










DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Semsey család (Q 166)



DL-DF:84974
Keltezés:1464-04-05
Keltezés helye:Albensi Fehérvár Fejér m
Kiadó:MÁTYÁS 1 KIRÁLY
Régi jelzet:Q 166 / 3 56
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Semsey család (Q 166)
Fennmaradási forma:Eredeti
Pecsét:Alul
Nyelv:Latin
Irattípus:vizsgálati
Névmutató:Semsei János magán ; Semsei Vilmos magán ; Batamindszenti Bata Péter mester királyi ember ; Batamindszenti Bata Péter notárius ; Győri Pál nádori ember ; Bozjás György országbírói ember ; Abaúj megyei nemesség ; Kassai Magyar Balázs magán Kassai Magyar Kelemen magán ; Cheep Cseb Abaúj m ; Fehérvár város Fejér m ; lecta
Tárgymutató:hatalmaskodás - birtok elfoglalása - jogtalanság - zálogjog - tanúvallomás - tanúvallatás ; koronázás - fehérvári országgyűlés
Regeszta:Mátyás király (Hungarie, Dalmacie, Croatie) bizonyítja, hogy Zemse-i János és Vilmos panaszosok kérésére általa tanuvallatásra kiküldött királyi ember, Bathamendchent-i Batha Péter mester, a királyi kancellária notáriusa, győri (de Jawrino) Pál nádori és Bozias György országbíró emberekkel együt a Fehérvár városába a király koronázására Wywar megyéből országgyűlésre összegyűlt nemesség és mások április 4-én előttük tett vallomásaiból megállapították, hogy Kassa-i Magyar Balázs és testvére (frater eiusdem) : Kelemen az elmúlt nyáron hatalmaskodva és jogtalanul elfoglalták a panaszosok bizonyos zálogjogon bírt részeit Cheep helységben s ugyanitt bizonyos örökjogú részeket, melyket máig birtokolnak és használnak. - A szöveg alatt: Lecta per Gregorium. - A szöveg alatt papírfelzetes, piros viaszú rányomott pecsét. - Ragasztott, hiányos. - Regeszta forrása: OL regeszta (Ila).




DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Semsey család (Q 166)


DL-DF:84975
Keltezés:1464-04-05
Keltezés helye:Albensi Fehérvár Fejér m
Kiadó:ORSZÁG MIHÁLY NÁDOR
Régi jelzet:Q 166 / 3 56
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (P szekcióból) • Semsey család (Q 166)
Fennmaradási forma:Eredeti
Pecsét:Hátlapon
Nyelv:Latin
Irattípus:vizsgálati
Névmutató:Semsei János magán ; Semsei Vilmos magán ; Batamindszenti Bata Péter mester királyi ember ; Batamindszenti Bata Péter notárius ; Győri Pál nádori ember ; Bozjási György országbírói ember ; Abaúj megyei nemesség ; Kassai Magyar Balázs magán ; Kassai Magyar Kelemen magán ; Cheep Csép Abaúj m ; Fehérvár város Fejér m
Tárgymutató:hatalmaskodás - birtok elfoglalása - jogtalanság - zálogjog - tanúvallatás - tanúvallomás ; koronázás - fehérvári országgyűlés
Regeszta:Guth-i Orzag Mihály nádor (Hungarie) és a kunok (Cumanorum) bírája bizonyítja, hogy a Zemche-i János és Vilmos panaszosok kérésére általa tanuvallatásra kiküldött nádori ember: győri (de Jaurino) Pál, BathamendZenth-i Batha Péter királyi kancelláriai notarius, királyi és Bozzyas-i György országbírói emberekkel együtt a Fehérvár városában a király megkoronázására tartott országgyűlésre Wywar-megyéből megjelent nemesek és mások április 4-én tett vallomásaiból megállapította, hogy Kassa-i Magyar Balázs és testvére (frater eiusdem): Kelemen az elmúlt nyáron hatalmaskodva elfoglalták a fenti panaszosok bizonyos zálogjogon bírt részeit Cheep helységben és ugyanitt más örökjugú részeket, melyeket jelenleg is bírnak és élnek. - Hátlapján rányomott pecsét helye. - Regeszta forrása: OL regeszta (Ila).













DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Bárczay család (Q 27)

DL-DF:83719
Keltezés:1445-01-12
Keltezés helye:Kassa Abaúj m
Kiadó:ROZGONYI GYÖRGY ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet:Q 27 / 16 10
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Családi levéltárak (állagtalan fondokból) • Bárczay család (Q 27)
Fennmaradási forma:Eredeti
Pecsét:Hátlapon
Nyelv:Latin
Irattípus:zálogosító
Névmutató:Polyák telkibányai várkapitány ; Polyák újvári ispán ; Polyák zempléni ispán ; Kassai Imre deák ; néhai Kaksói László (István f) magán
Tárgymutató:lakatlan jobbágytelek - rét - szántó ; hold
Regeszta:Rozgonyi György országbíró előtt Kassai /de Cassouia/ Imre deák egy lakatlan jobbágytelkét az Abaúj megyei Kaxo possessióban és az ehhez tartozó rétjét Lebenye possessió mellett és 12 hold szántót, melyet maga is zálogban bir Kaxo-i István fiától néhai Lászlótól, tovább zálogosítja ”pro duodecim centennariis presentis monete currentis” Polyaknak, Thelkybanya fortaliciu kapitányának, Újvár és Zemplén megyék comesének, úgy, hogy tőle vagy utódaitól a nevezett Kaxo-i László leszármazói a mondott összegért bármikor kiválthassák. - Hátlapján rány.p.nyomai.

Kassai István generális árváira maradott javak összeírásában.

JEGYZETEK
Tekintettel arra, hogy koÅNtetünk néhány fejezete teljes egészében az urbáriumok és
konskripciók anyagára .pül, a könnyebb tájékozódás érdekében és az ismétlések elkerül.se
végett eltekintettünk attól az általánosan bevett szokástól, hogy esetenként jegyzet formájában
utaljunk használt forrásunkra, ehelyett a szövegben minden alkalommal zárójelben
feltüntetjük annak az összeírásnak az évet, amelyből anyagunk való. A helységnév és a
dátum alapján aztán forrásaink betűrendbe szedett alábbi jegyzékében könnyűszerrel megtalálható
az idézett dokumentum. Az évszám feltüntet.s.re részben azért van szüks.g,
mert egy helységnek több összeírását is felhasználtuk, részben pedig azonnal tájékoztat az
irat keltezésének idejéről, ami — lévén két századról szó — ugyancsak elengedhetetlen.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez az évszám semmiképpen sem tévesztendő össze a szóban
forgó .pület keletkezési idejével, csupán annyit jelent, hogy a megadott időpontban az
.pület már állt, illetőleg még megvolt. Más kérdés az, hogy a szövegből néha koÅNvetkeztethetünk
az építési időre is. Megtörténik azonban, hogy ugyanaz a forrás egy telken több
udvarházat is leír, vagy hogy ugyanabban a helységben több udvarház, esetleg kastély
is és udvarház is volt, mint például Branyicska esetében. Ilyenkor mondandónkat igyekeztünk
úgy megfogalmazni, hogy elkerüljük a félreértéseket. Sokszor előfordul az is,
hogy a két összeírás közötti időben az udvarházat teljesen átépítették, vagy újat építettek
a régi helyén, s ugyanannak a helységnek az udvarháza egyszer az egyik, máskor a másik
típusú .pületek között szerepel. Ilyenkor szintén jelezzük, hogy az átépített vagy az újraépített
udvarházról van szó.



A KONSKRIPCIÓK, URBÁRIUMOK ÉS INVENTÁRIUMOK JEGYZÉKE
Abafája 1784-es konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki
levéltára, Fasc. 12. No. 127.
Abosfalva 1781-es konskripciója, AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Ádámos XVII. század vegéről való urbáriuma. AkadLt. Béldi-levéltár, limbus.
Ádámos 1752-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, limbus.
Ádámos 1772-es konskripciója. AkadLt. A Bethlen család bonyhai levéltára, No.
668/56 M.
Ádámos 1836-os konskripciója. AkadLt. A Bethlen család bonyhai levéltára, limbus.
Ajton 1797-es konskripciója. AkadLt. Urbaria et conscriptiones, Fasc. IX. No. 2.
Alamor 1806-os konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki levéltára,
limbus.
Algyógy 1722-es urbáriuma. AkadLt. Bornemisza-levéltár, Fasc. XXIX. No. 8.
Alparét 1752-es konskripciója. AkadLt. A Jósika csalid hitbizományi levéltára, No.
247.
Alparét 1784-es konskripciója Szentbenedek 1784-es összeírásában. AkadLt. Kornislevéltár,
Fasc. 75. No. 1.
Alsóárpás 1683-as urbáriuma Sorostély 1683-as összeírásában. AkadLt. A Teleki család
hosszúfalvi levéltára, Fasc. 50/IV. No. 3.
Alsóárpás 1752-es konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki
levéltára, Fasc. XII. No. 14.
Alsóboldogasszonyfalva 1806-os konskripciója. Szabó: Ad. II. 18.
255
Alsóidecs 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbaria et
conscriptiones, Fasc. XIII. No. 1.
Alsózsúk 1685-ös urbáriuma. S z a b ó: Ad. II. 11.
Alsózsúk 1744-es konskripciója. AkadLt. Bánffv-levéltár, Fasc. 22, No. 75.
Alsózsúk 1790-es konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 23. No. 25.
Alvinc, az uradalomhoz tartozó javak 1696-os inventáriuma. AkadLt. Korda-levéltár,
Fasc. 73. No. 12.
Andrásfalva 1699-es urbáriuma Szentdemeter 1699-es összeírásában. AkadLt. A Lázár
család szárhegyi levéltára, limbus.
Arany 1726-os urbáriuma Kernend 1726-os összeírásában. AkadLt. A Jósika csalid
hitbizományi levéltára, Fasc. 10. No. 1.
Baca 1714-es és 1718-as urbáriuma. AkadLt. A Lázár csalid gyalakutai levéltára,
Fasc. 2. No. 3, 4.
Backamadaras 1759-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. B. No. 2.
Bánffyhunyad 1730-as konskripciója, AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. BB. No. 7.
Beresztelke 1725-ös konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. PP. No. 8.
Bethlen várának 1661-ből való inventáriuma. AkadLt. Béldi-levéltár, limbus.
Bethlen várának 1690-es inventáriuma. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára,
limbus.
Bethlen várának 1696-os inventáriuma. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára,
limbus.
Bethlenszentmiklós, a kastély 1765-ös konskripciója. AkadLt. A Bethlen család bonyhai
levéltára, limbus.
Bokaly 1737-es konskripciója Küküllőszéplak 1737-es összeírásában. AkadLt. Urbaria
et conscriptiones, Fasc. XIII. No. 3.
Bonchida 1715-ös urbáriuma Zentelke 1715-ös összeírásában. AkadLt. Bánffy-levéltár,
Fasc. XLIII/15.
Bonchida 1736-os konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 1. No. 42.
Bonchida 1764-es konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 11.
Bongárd 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbaria et conscriptiones,
Fasc. XIII. No. 1.
Borberek 1694-es urbáriuma. AkadLt. Korda-levéltár, II. R. Fasc. 16. No. 1.
Borberek 1697-es urbáriuma. AkadLt. Mikó Imre levéltára, limbus.
Borberek XVII. század végi urbáriuma. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium
iratai, Fasc. VIII. No. 5.
Borberek 1700-as urbáriuma. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai, Fasc.
VIII. No 8.
Borberek 1701-es urbáriuma. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai, Fasc.
VIII. No. 7.
Borberek 1702-es konskripciója. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai,
Fasc. VIII.
Borosbenedek (Benedik) 1690-es urbáriuma. AkadLt. Wesselényi-levéltár, limbus.
Boroskrakkó 1692-es urbáriuma. AkadLt. Teleki László levéltára, Fasc. 12.
Bögöz 1701-es urbáriuma. AkadLt. Korda-levéltár, I.R. XLV.
Bögöz 1740-es konskripciója Hídalmás 1740-es összeírásában. AkadLt. Korda-levéltár,
II. R. Fasc. 67. No. 36.
Bögöz 1754-es konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, I.R. No. XLV.
Bögöz 1772-es konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, I.R. No. XLV aaa-yyy.
Bögöz 1792-es konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, Fasc. V. No. 1.
Bögöz 1805-ös konskripciója, AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, IV. R. Fasc. 31. No. 139.
Bögöz 1820-as konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, limbus.
Bögöz 1826-os konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, limbus.
Branyicska 1726-os konskripciója Kémend 1726-os összeírásában. AkadLt. A Jósika
család hitbizományi levéltára, Fasc. 10. No. 1.
Branyicska 1744-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Branyicska 1756-os konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. 70. No. 2.
256
Hídalmás 1740-es konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, II. R. Fasc. 67. No. 36.
Branyicska 1757-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Budatelke 1758-as konskripciója. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, No.
42. M.
Burjánosbuda XIX. század elejéről való konskripciója. AkadLt. A Jósika család fenesi
levéltára, limbus.
Buza 1698-as konskripciója. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, Fasc. 53.
No. 208. B.
Buza XVIII. századi konskripciója, AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Búzásbesenyő 1744-es konskripciója Marosszentkirály 1744-es összeírásában. AkadLt.
Toldalagi-levéltár, limbus.
Búzásbocsárd, az udvarház 1656-os inventáriuma. AkadLt. Mikó Imre levéltára,
limbus.
Cégény 1698-as urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 21. No. 12.
Csíkkozmás 1688-as urbáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, Fasc.
V. No. 14
Datk 1734-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, Fasc. D.
No. 1.
Dés, a Kornis udvarház inventáriuma 1784-ből Szentdenedek 1784-es összeírásában.
AkadLt. Kornis-levéltár, Fasc. 75. No. 1.
Déva, az uradalom XVII. századi urbáriuma. AkadLt. Ötvös Ágoston gyűjteménye.
Doboka, az udvarház inventáriuma 1656-ból. AkadLt. Mikó Imre levéltára, limbus.
Doboka 1767-es konskripciója Póka 1767-es összeírásában. AkadLt. Mikó Imre levéltára,
limbus.
Drassó 1647-es inventáriuma a Kassai István generális árváira maradott javak összeírásában.
AkadLt. A Lázár család gyalakutai levéltára, Fasc. 48. No. 16.
Drassó 1684-es urbáriuma. AkadLt. A Lázár család gyalakutai levéltára, Fasc. 13.
No. 5.
Egeres 1699-es urbáriuma. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, Fasc 55.
Erdőszengyel 1732-es konskripciója Szászszentjakab 1732-es összeírásában. AkadLt.
Toldalagi-levéltár, Fasc. 11. No. 67.
Erdőszentgyörgy 1744-es konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár
Teleki levéltára, Fasc. 28. No. 43.
Erdőszentgyörgy 1748-as konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 14.
Erdőszentgyörgy 1774-es konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 14.
Erdőszentgyörgy 1775-ös konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár
Teleki levéltára, Fasc. 55. No. 16.
Faragó 1759-es konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 72. No. 30.
Fagaras, az uradalom 1637-es inventáriuma. Makkai: RGyi. 473—474.
Galac 1676-os urbáriuma. AkadLt. Wesselényi-levéltár, limbus.
Gelence 1797-es konskripciója. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára, limbus.
Gerebenes 1795-ös konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki
levéltára, limbus.
Gerebenes XVIII. századi konskripciója. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára,
limbus.
Gernyeszeg 1754-es konskripciója. AkadLt. Urbaria et conscriptiones, Fasc. VIII. No. 1.
Görgény várának 1652-es inventáriuma. AkadLt. Törzsgyűjtemény.
Görgényszentimre, az udvarház 1692-es inventáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi
levéltára, Fasc. 13. No. 1.
Görgényszentimre, az udvarház 1697-es inventáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi
levéltára. Fasc. 13. No. 3.
Grid, az udvarház inventáriuma 1716-ból, AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 12. No. 4.
Gyalu 1727-es urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 53. No. 9.
Gyalu 1737-es urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 53. No. 10.
Gyeke 1696-os urbáriuma Kornis Gáspár javainak 1696-os inventáriumában. Sepsiszentgyörgyi
Állami Levéltár, Apor-levéltár, Fasc. V. No. 167.
Gyéresszentkirály 1788-as konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, No. on.
235—1907.
257
Gyerőmonostor 1658-as urbáriuma. AkadLt. Kemény Pil levéltára. No. 57.
Hídalmás 1796-os konskripciója. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, IV. R. Fasc. 44.
No. 23.
Holtmaros 1723-as urbáriuma Lúdvég 1723-as összeírásában. AkadLt. Toldalagi-levéltár,
Fasc. 29. No. 70.
Homoródszentpál 1678-as urbáriuma. AkadLt. A Wesselényi csalid hadadi levéltára,
No. 61.
Homoródszentpál 1687-es urbáriuma. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár
Teleki levéltára, Fasc. 28. No. 35.
Hortobágyfalva 1763-as konskripciója. AkadLt. Bornemisza-levéltár, Fasc. XXIX.
No. 19.
Hosszúaszó 1718-as inventáriuma. S z a b ó: Ad. II. 10.
Hosszúaszó 1797-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. XX. No. 35.
Hosszúfalu, az udvarház 1723-as inventáriuma. AkadLt. Teleki László levéltára, No.
on. 237—1907.
Hosszúfalu 1728-as konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, No. on. 235—1907.
Hosszúfalu 1744-es konskripciója. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára,
Fasc. 50/II.
Kackó 1747-es konskripciója Kara 1747-es összeírásában. AkadLt. Urbaria et conscriptiones,
limbus.
Kaplyon 1729-es urbáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, Fasc. C.
No. 12.
Kászon 1773-as konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 8.
Kászonimpér (Imper) 1731-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Kece 1740-es konskripciója Hídalmás 1740-es összeírásában. AkadLt. Korda-levéltár,
II. R. Fasc. 67. No. 36.
Kémend 1726-os urbáriuma Pagocsa 1727-es urbáriumában. AkadLt. A Jósika család
hitbizományi levéltára, Fasc. 10. No. 1.
Kendilóna 1716-os urbáriuma. AkadLt. Teleki László levéltára, limbus.
Kendilóna 1793-as konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, Fasc. 27. No. 14.
Kentelke 1679-es urbáriuma. AkadLt. limbus.
Kentelke, az udvarház 1690-es inventáriuma. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára,
limbus.
Keresd 1797-es konskripciója. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára, limbus.
Ketel 1793-as konskripciója. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára, limbus.
Királyfalva 1647-es inventáriuma a Kassai István generális árváira maradott javak
összeírásában. AkadLt. A Lázár család gyalakutai levéltára, Fasc. 48. No. 16.
Kisbarcsa, az udvarház 1624-es inventáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 99. No. 3.
Kisenyed 1694-es urbáriuma Borberek 1694-es összeírásában AkadLt. Korda-levéltár,
II. R. Fasc. 16. No. 1.
Kisenyed 1738-as konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Kissáros 1760-as konskripciója. AkadLt. Suky-levéltár, Fasc. P 2. No. 10.
Kocsoláta, az udvarház inventáriuma a kománai uradalom 1648-as urbáriumában.
Ma k k a i: RGyi. 531.
Kolozsborsa 1747-es konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Kolozskara 1747-es konskripciója. AkadLt. Urbaria et conscriptiones, limbus.
Kolozsvár, az Apor ház 1692-es inventáriuma. AkadLt. Korda-levéltár, No. CCCLX. 1.
Kolozsvár, a Béldi ház 1688-as inventáriuma. AkadLt. Béldi-levéltár, limbus.
Komána, az udvarház 1632-es inventáriuma. M a k k a i: RGyi. 464.
Komlód 1688-as urbáriuma. AkadLt. Béldi-levéltár, limbus.
Koppánd 1792-es konskripciója Sülelmed 1792-es összeírásában. AkadLt. Teleki
László levéltára, Fasc. V. No. 1.
Koródszentmárton, az udvarház 1638-as inventáriuma Mezőörményes 1638-as inventáriumában.
Makkai: RGyi. 566.
Koródszentmárton 1696-os urbáriuma Kecsed 1696-os urbáriumában. AkadLt. Kordalevéltár,
No. CCCLX.
258
Koródszentmárton 1740-es konskripciója Hídalmás 1740-es összeírásában. AkadLt.
Korda-levéltár, II. R. Fasc. 67. No. 36.
Koronka, az udvarház 1680-as inventáriuma. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Koronka 1724-es urbáriuma. AkadLt. Toldalagi levéltár, Fasc. 29. No. 12.
Koronka 1748-as konskripciója Nagyercse 1748-as összeírásában. AkadLt. Toldalagilevéltár,
Fasc. 37. No. 29.
Koronka 1750-es konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Kővár várának 1694-es inventáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. 13. No. 7.
Kraszna 1745-ös konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 16.
Küküllőszéplak 1737-es konskripciója. AkadLt. Urbaria et conscriptiones, Fasc. XIII.
No. 3.
Küküllővár 1726-os urbáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. K. No. 107.
Küküllővár 1759-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. K. No. 118, 119.
Küküllővár 1794-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. K. No. 194.
Ladamos 1800-as konskripciója. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára, limbus.
Lengyelfalva 1792-es konskripciója Sülelmed 1792-es összeírásában. AkadLt. Teleki László
levéltára, Fasc. V. No. 1.
Ludas 1755-ös konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, limbus.
Ludas 1759-es konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, Fasc. 27. No. 2.
Lúdvég 1723-as konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc. 29. No. 70.
MagyarbükkoÅNs (AlsoÅLbükkoÅNs) 1646-os urbáriuma. AkadLt. A Kemény család csekelaki
levéltára, Fasc. DD. No. 102.
MagyarbükkoÅNs 1747-es konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 7.
MagyarfülpoÅNs, Abosfalvi Radvánczi István udvarházának 1599-es inventáriuma. Közli:
T o r ma K á r o l y: XVI. századi összeírások. TT. 1879. 560—569.
Magyaros 1784-es konskripciója Szentbenedek 1784-es összeírásában. AkadLt. Kornis-
levéltár, Fasc. 75. No. 1.
Magyarszentpál 1768-as konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, Pro. Act. Sub.
N. No. 3.
Magyarvista 1731-es konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 52. No. 11.
Malomfalva 1718-as urbáriuma. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki
levéltára, Fasc. 28. No. 37.
Malomfalva 1798-as konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki
levéltára, Fasc. 27. No. 5.
Marosillye várának 1647-es inventáriuma. AkadLt. Bethlen-levéltár, limbus.
Marossolymos 1808-as konskripciója. AkadLt. Urbaria et conscriptiones, Fasc. 1. No. 11.
Marosszentkirály 1725-ös urbáriuma. AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc. 1. No. 14.
Marosszentkirály 1744-es konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Marosszentkirály 1753-as konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Marosvécs, az uradalom 1648-as inventáriuma és urbáriuma. M a k k a i: RGyi.
637—638.
Martonfalva 1725-ös urbáriuma. AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc. 5. No. 22.
Martonfalva 1726-os urbáriuma Pagocsa 1726-os urbáriumában. AkadLt. A Jósika
család hitbizományi levéltára, Fasc. 10. No. 1.
Martonfalva 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbaria
et conseriptiones, Fasc. XIII. No. 1.
Meggykerék 1647-es inventáriuma a Kassai István generális árváira maradott javak
összeírásában. AkadLt. A Lázár család gyalakutai levéltára, Fasc. 48. No. 16.
Melegföldvár 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbaria
et conscriptiones, Fasc. XIII. No. 1.
Melegföldvár 1737-es konskripciója Küküllőszéplak 1737-es összeírásában. AkadLt.
Urbaria et conscriptiones, Fasc. XIII. No. 3.
Mezőbánd, az udvarház 1647-es inventáriuma az uzdiszentpéteri udvarház inventáriumában.
Makkai: RGyi. 610—611.
Mezőbánd 1741-es konskripciója. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, Fasc.
14. No. 248, 250.
259
Mezőbodon, az udvarház 1679-es inventáriuma. AkadLt. Wesselényi-levéltár limbus.
Mezőbodon, az udvarház 1692-es inventáriuma, AkadLt. A Bethlen család keresdi
levéltára, limbus.
Mezőbodon 1712-es urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Pasc 54. No. 12.
Mezőbodon 1764-es konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, No. CCXXVI.
Mezőbodon 1786-os konskripciója. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, VIII. R. Fasc. 34.
Mezőő1767-es konskripciója Póka 1767-es összeírásában. AkadLt. Mikó Imre levéltára,
limbus.
Mezőörményes 1638-as urbáriuma. M a k k a i: RGyi. 560—563.
Mezőörményes 1718-as urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 28. No. 1.
Mezőörményes 1721-es urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 28. No. 2.
Mezőörményes 1728-as urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 28. No. 5.
Mezőörményes 1751-es konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 28. No. 4.
Mezőszengyel, az udvarház 1656-os inventáriuma. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár,
IV. R. Fasc. CCCIV. No. 123.
Mezőszengyel 1743-as konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 18.
Mezőszentjakab 1735-ös konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. XI. No. 9.
Mezőszentjakab 1792-es konskripciója Sülelmed 1792-es összeírásában. AkadLt. Teleki
László levéltára, Fasc. V. No. 1.
Mezőszopor 1767-es konskripciója Póka 1767-es összeírásában. AkadLt. Mikó Imre
levéltára, limbus.
Mezőzáh 1705-ös urbáriuma. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Mezőzáh 1753-as konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, limbus.
Mezőzáh 1792-es konskripciója Sülelmed 1792-es összeírásában. AkadLt. Teleki László
levéltára, Fasc. V. No. 1.
Mihályfalva, az udvarház 1648-as inventáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi
levéltára, Fasc. XXII. No. 57.
Mikefalva 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbaria et
Conscriptiones, Fasc XIII. No. 1.
Mócs 1752-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, No. 247.
Mócs 1783-as konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, Fasc.
XXXI. No. 1.
Mócs 1823-as konskripciója. Perényi Anna erdélyi birtokainak összeírása és becsűje
1823—24-ból. AkadLt. Kéziratok, No. 685.
Nagyalmás 1765-ös konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. XXIX. No. 36.
Nagybún 1692-es urbáriuma. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára, limbus.
Nagycég 1756-os konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 27. No. 45.
Nagycsán 1824-es konskripciója. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai,
limbus.
Nagyercse 1748-as Konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc. 37. No. 29.
Nagyercse 1750-es konskripciója Koronka 1750-es összeírásában. AkadLt. Toldalagilevéltár,
limbus.
Nagyernye 1758-as konskripciója. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, No.
42 M.
Nagyfalu 1725-ös urbáriuma Marosszentkirály 1725-ös összeírásában. AkadLt. Toldalagi-
levéltár, Fasc. 1. No. 14.
Nagyida 1732-es konskripciója Tancs 1732-es összeírásában. AkadLt. Toldalagi-levéltár,
Fasc. 11. No. 70.
Nagyida 1748-as konskripciója Abafája 1748-as összeírásában. A Marosvásárhelyi
Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki levéltára, Fasc. 12. No. 127.
Nagyiklód 1732-es konskripciója Szászszentjakab 1732-es összeírásában. AkadLt. Toldalagi-
levéltár, Fasc. 11. No. 67.
Nagyiklód 1737-es konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc. 11. No. 75.
Nagyiklód 1748-as konskripciója Abafája 1748-as összeírásában. A Marosvásárhelyi
Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki levéltára, Fasc. 12. No. 127.
Nagyiklód 1775-ös konskripciója. AkadLt. Urbaria et Conscriptiones, Fasc. VII. No. 3.
Nagylózna 1786-os konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára
Fasc. XXXI. No. 5.
260
Nagynyulas 1725-ös urbáriuma. AkadLt. Teleki László levéltára, limbus.
Nagyrápolt 1737-es konskripciója Küküllőszéplak 1737-es összeírásában. AkadLt. Urbaria
et Conscriptiones, Fasc. XII. No. 3.
Nagysomkút 1728-as urbáriuma Hosszúfalu 1728-as urbáriumában. AkadLt. Teleki
László levéltára, limbus.
Nagysomkút 1784-es konskripciója Szentbenedek 1784-es összeírásában. AkadLt. Kornis-
levéltár, Fasc. 75. No. 1.
Nagyteremi 1647-es inventáriuma a Kassai István generális árváira maradott javak öszszeírásában.
AkadLt. A Lázár család gyalakutai levéltára, Fasc. 48. No. 16.
Nalácvád 1775-ös konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 83. No. 38.
Négerfalva 1697-es urbáriuma. AkadLt. Wesselényi-levéltár, limbus.
Noszoly 1736-os konskripciója. AkadLt. Urbaria et Conscriptiones, Fasc. XIII. No. 1.
Nyárádszentbenedek 1748-as konskripciója Nagyercse 1748-as összeírásában. AkadLt.
Toldalagi-levéltár, Fasc. 37. No. 29.
Nyujtód 1684-es urbáriuma. AkadLt. Korda-levéltár, I.R. Fasc. CCXLV.
Oprakercisora 1683-as urbáriuma. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára, Fasc.
50/IV. No. 2.
Oprakercisora 1739-es konskripciója. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára,
Fasc. 50/IV. No. 5.
Oprakercisora 1779-es konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, No. 52.
Oprakercisora 1801-es konskripciója. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára,
limbus.
Pacal 1629-es urbáriuma. AkadLt. Gyulay—Kuun-levéltár, limbus.
Pagocsa 1726-os urbáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, Fasc.
10. No. 1.
Pagocsa 1761-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, Fasc.
LXVIII. No. 1.
Pagocsa 1792-es konskripciója Sülelmed 1792-es összeírásában. AkadLt. Teleki Lászlólevéltára,
Fasc. V. No. 1.
Pálos 1696-os urbáriuma Kornis Gáspár javainak 1696-os inventáriumában. Sepsiszentgyörgyi
Állami Levéltár. Apor-levéltár, Fasc. V. No. 167.
Paszmos 1806-os konskripciója. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára
Fasc. 50/2.
Perecsen 1735-ös konskripciója. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, No. 2071.
Perecsen 1779-es konskripciója. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Fasc. 95. No. 1.
Perecsen 1806-os konskripciója. AkadLt. Korda-levéltár, No. 1.
Pócstelke 1670-es és 1702-es összeírása. S z a b ó: Ad. II. 10.
Póka 1767-es konskripciója. AkadLt. Mikó Imre levéltára, limbus.
Pókafalva 1752-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára
Fasc. XXV. No. 13.
Porumbák az udvarház inventáriuma a fogarasi, kománai, porumbáki uradalmak
1632-es urbáriumában. M a k k a i: RGyi. 468.
Porumbák, az uradalom 1638-as inventáriuma. M a k k a i: RGyi. 484—485.
Porumbák, az uradalom 1648-as inventáriuma. M a k k a i: RGyi. 512—513.
Remete 1739-es konskripciója. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára, Fasc.
50/II.
Remete 1837-es konskripciója. AkadLt. A Teleki család sáromberki levéltára, limbus.
Retteg 1656-os urbáriuma Doboka 1656-os urbáriumában. AkadLt. Mikó Imre levéltára,
limbus.
Románbrettye 1702-es urbáriuma. AkadLt, Bornemisza-levéltár, Fasc. XXIX. a. No. 4.
Románcsesztve 1694-es urbáriuma. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára Pasc
1. No. 3.
Románcsesztve 1699-es urbáriuma. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára limbus.
Romángorbó 1812-es konskripciója. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára, limbus.
Románszilvás 1700-as urbáriuma. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai,
Fasc. VIII. No. 9.
Románvásárhely 1784-es konskripciója Szembenedek 1784-es összeírásában. AkadLt.
Kornis-lcvéltár, Fasc. 75. No. 1.
261
Sajókeresztúr 165l-es urbáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. K. No. 55.
Sajókeresztúr 1753-as konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Sajókeresztúr 1794-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Sárpatak 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbana et
conscriptiones, Fasc. XIII. No. 1.
Semesnye 1756-os konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 18. No. 13.
Siménfalva, az udvarház 1636-os inventáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi
levéltára, Fasc. XVIII. No. 1.
Siménfalva 1726-os urbáriuma Pagocsa 1726-os urbáriumában. AkadLt. A Jósika
család hitbizományi levéltára, Fasc. 10. No. 1.
Siménfalva 1761-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. LXVIII. No. 1.
Sólyomkő 1647-es urbáriuma. AkadLt. Suky-levéltár, Sub Litr. G.H. No. 5.
Sorostély 1683-as urbáriuma. AkadLt. A Teleki család hosszúfalvi levéltára, Fasc.
50/IV. No. 3.
Sülelmed 1792-es konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, Fasc. V. No. 1.
Szamosfalva 1783-as konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus.
Szamosfalva 1785-ös konskripciója. AkadLt. Bornemisza-levéltár, Fasc. XXIX. b.
No. 20.
Szászcsanád 1721-es urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 47. No. 13.
Szászcsanád 1731-es konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 47. No. 2.
Sziszcsanád 1736-os konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 47. No. 15.
Szászcsanád 1743-as konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 47. No. 16.
Szászcsanád 1781-es konskripciója. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 48. No. 19.
Szászencs 1784-es konskripciója. Szentbenedek 1784-es összeírásában. AkadLt. Kornislevéltár,
Fasc. 75. No. 1.
Szászerked 1776-os konskripciója. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, No. 1545.
Szászmártonfalva 1797-es konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár
Teleki levéltára, Fasc. 27. No. 4.
Szászmáté 1715-ös urbáriuma. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, limbus.
Szásznádas 1712-es urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 55. No. 8.
Szásznyíres 1784-es konskripciója Szentbenedek 1784-es összeírásában. AkadLt. Kornislevéltár,
Fasc. 75. No. 1.
Szászpéntek 1744-es konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár. Teleki
levéltára, Fasc. 28. No. 43.
Szászpéntek 1788-as konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 18.
Szászszentjakab 1732-es konskripciója Nagyiklód 1732-es összeírásában. AkadLt.
Toldalagi-levéltár, Fasc. 11. No. 67.
Szászszentjakab 1748-as konskripciója Abafája 1748-as összeírásában. A Marosvásárhelyi
Teleki—Bolyai Könyvtár Teleki levéltára, Fasc. 12. No. 127.
Szászszentjakab 1786-os konskripciója. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, VIII. R. Fasc. 34.
Szászújfalu 1831-es konskripciója. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai,
limbus.
Szászvessző1738-as konskripciója. AkadLt. Bornemisza-levéltár, Fasc. XX. No. 12.
Szászvessző1752-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család, hitbizományi levéltára,
Fasc. XXIII. No. 27.
Szászvessző1761-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. LXVIII. No. 1.
Szeben, a Bánffy ház 1754-es inventáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. 58. No. 146.
Székelyföldvár 1792-es konskripciója. A Marosvásárhelyi Teleki—Bolyai Könyvtár
Teleki levéltára, Fasc. 27. No. 1, 2.
Szentbenedek 1696-os urbáriuma Komis Gáspár javainak 1696-os inventáriumában.
Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár. Apor levéltár, Fasc. V. No. 167.
Szentbenedek 1784-es konskripciója. AkadLt. Kornis-levéltár, Fasc. 75. No. 1.
Szentdemeter 1629-es urbáriuma. AkadLt. Kézirattár. No. 2509.
Szentdemeter 1699-es urbáriuma. AkadLt. A Lázár család szárhegyi levéltára, Fasc. 53.
262
Szentdemeter 1744-es konskripciók. AkadLt. A Lázár család levéltára,
No. G. 198.
Szentdemeter 1776-os, konskripciója. AkadLt. A Marosvásárhelyi Ref. Kollégium iratai,
limbus.
Szentdemeter 1781-es konskripciója Abosfalva 1781-es összeírásában. AkadLt. Toldalagilevéltár,
limbus.
Szépkenyerűszentmárton 1823-as konskripciója. Perényi Anna erdélyi birtokainak
becsűje és összeírása 1823-24-ből. AkadLt. Kéziratok, No.685.
Szilágysomlyó, a vár 1668-as inventáriuma. Közli: T h a l y K á l má n: Szilágy-
Somlyó várának 1668. leltára. TT. 1882. 178—188.
Szilágysomlyó, a Bánffy udvarház inventáriuma az 1727-es urbáriumban. AkadLt
Bánffy-levéltár, Fasc. 46. No. 5.
Szombatfalva XVII. század végéről való urbáriuma. AkadLt., limbus.
Szurduk 1657-es urbáriuma. KÁLt. Kemény-levéltár, No. 1565/a.
Szurduk 1776-os konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. XXXI.
Tancs 1732-es konskripciója. AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc. 11. No. 70.
Tancs 1737-es konskripciója Küküllőszéplak 1737-es összeírásában. AkadLt. Urbaria
et conscriptiones, Fasc. XIII. No. 3.
Tasnád 1795-ös konskripciója. AkadLt. Urbaria et conscriptiones, Fasc 1. No. 9.
Torda, Bethlen Miklós házának 1697-es inventáriuma. AkadLt. Deák Farkas gyűjteménye,
limbus.
Uzdiszentpéter, az udvarház 1679-es inventáriuma. AkadLt. Teleki László levéltára,
limbus.
Uzdiszentpéter 1810-es konskripciója. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
Fasc. 63. No. 7. Teleki László levéltára, No. H. 28.
Vajdahunyad 1681-es urbáriuma. KÁLt. Urbaria et conscriptiones, Fasc. 79. No. 54.
Vajdahunyad, a vár 1685-ös inventáriuma. AkadLt. Bornemisza-levéltár, Fasc. 38.
No. 15.
Vajdaszentivány 1779-es konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, Fasc. IV.
No. 2.
Várad, a vár muníció-készletének inventáriuma 1632-ből. AkadLt. Törzsgyűjtemény,
limbus.
Várhegy 1736-os konskripciója Noszoly 1736-os összeírásában. AkadLt. Urbaria et
conscriptiones, Fasc. XIII. No. 1.
Vécke 1629-es inventáriuma Szentdemeter 1629-es urbáriumában. AkadLt. Kézirattár,
No. 2509.
Vécke 1699-es urbáriuma Szentdemeter 1699-es urbáriumában. AkadLt. A Lázár család
szárhegyi levéltára, limbus.
Veresegyháza 1744-es konskripciója 1784-es átírásban. A Marosvásárhelyi Teleki-
Bolyai Könyvtár Teleki levéltára, Fasc. 28. No. 43.
Veresegyháza 1745-ös konskripciója Marosszentkirály 1745-os összeírásában. AkadLt.
Toldalagi-levéltár, limbus.
Vermag 1726-os urbáriuma Pagocsa 1726-os összeírásában. AkadLt. A Jósika család
hitbizományi levéltára, Fasc. 10. No. 1.
Vice 1754-es konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 17.
Vingárd 1755-ös konskripciója. AkadLt. Teleki László levéltára, limbus.
Zalasd 1742-es konskripciója. S z a b ó: Ad. II. 9.
Zentelke 1715-ös urbáriuma. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. XLIII/15.
FORRÁSOK ÉS EMLÉKEK
A XVIII. századi levéltári források hasznosítása terén ki kell emelnünk Bírd József
(1907—1944) több tekintetben úttörő munkásságát. A fasiszta embertelenség áldozatául
esett kutatónak e források segítségével sikerült az erdélyi barokk jó néhány alapvető kérdését
megoldania. A váradi, kolozsvári és marosvásárhelyi mesterkörök tagjainak felkutatása
és működési koÅNrük felvázolása a levéltári anyag n.lkül lehetetlen lett volna. Lásd:
B í r ó: Nagyv. B í r ó: GerTK. B í r ó: Kvár.
Az urbáriumok és konskripciók művészettörténeti értékére már a múlt század második
felétói kezdődően felfigyeltek a kutatók, s a Történelmi Tár lapjain egymás után
jelentették meg a várak .pületeinek, ingóságainak, fegyvereinek leltárait és összeírásait. A
művészettörténettel vagy művelődéstörténettel foglalkozók pedig már eredményesen használták
ezeket az adatokat. (K ő v á r i L á s z l ó: Erdély építészeti emlékei. Kvár., 1866.
U ő .: Viseletek él szokások. Pest, 1860. R a d v á n s z k y.: MaCsH. V o i t: Otth. T a k á t s
S á n d o r: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. századból. Sajtó alá rendezte
B e n d a K á l má n. Bp., 1961. Ugyanitt lásd műveinek jegyzékét.) A kezdeti anyaggyűjtésnek
és forráskiadásnak azonban minden dicséretes buzgósága mellett megvolt az a nagy
hibája, hogy csak a legjelentősebb, kiemelkedő emlékekre szorítkozott, figyelmen k.vül
hagyva a források zömét, éppen azt az anyagot, melynek alapján XVII. és XVIII. századi
kastélyaink és udvarházaink valódi képét rajzolhatjuk meg.
Az erdélyi vonatkozású összeírásanyag gyűjtése terén a legnagyobb munkát Kelemen
Lajos végezte, aki ugyanakkor minden tőle telhetőt megtett, hogy ráirányítsa a művészettörténészek
figyelmét ezekre a forrásokra. J a k ó Z s i g mo n d forráskiadványa (A
gyalui vártartomány urbáriumai. Kvár., 1944) Erdély egyik jelentős műemlékének, a
gyalui várnak az összeírásait teszi közzé. Ma k k a i L á s z l ó könyve (I. Rákóczi György
birtokainak gazdasági iratai. Bp., 1954) témájánál fogva sajnos nem lehetett mindig tekintettel
a művészettörténészeket érdeklő anyagra. A források egy részének kivonatos közlése
megnehezíti művészettörténeti felhasználásukat.
Az általunk áttanulmányozott urbárium- és konskripció-anyag jó része a Románia
Szocialista Köztársaság Akadémiája Kolozsvári Fiókjának Történeti Levéltárában található.
Itt hozzávetőlegesen 350 vár, kastély és udvarház leírását n.ztük át, átvizsgálva a következő
fondok teljes anyagát: Bánffy-levéltár, Béldi-levéltár, iktári Bethlen-levéltár, a Bethlen
család keresdi levéltára, Bornemisza-levéltár, Deák Farkas gyűjteménye, a Jósika család
hitbizományi levéltára, a Jósika család fenesi levéltára, Kendeffy-levéltar, Korda-levéltár,
a Lázár család gyalakutai levéltára, a Lázár család szárhegyi levéltára, Suky-levéltár,
Teleki László levéltára, a Teleki család hosszúfalusi levéltára, a Teleki család sáromberki
levéltára, Toldalagi-levéltár, Urbaria et conscriptiones. Ezen k.vül a Marosvásárhelyi Teleki —
Bolyai Könyvtár Teleki levéltárának konskripcióit is számba vettük, s a Sepsiszentgyörgyi
Állami Levéltár anyagából felhasználtuk a Kornis-birtokok urbáriumait. Az anyagnak
levéltári egységenként való gyűjtése a rendszeres munka feltétele volt; ugyanakkor
ezzel együtt járt az a sajnálatos tény—meghatározott családok meghatározott birtokairól
lévén szó —, hogy az összegyűjtött anyag nem oszlik el arányosan Erdély küloÅNnboÅNző
vidékei között. Ezt az egyenetlenséget minden igyekezetünk ellenére sem tudtuk eltüntetni.
A barokk építészet iratanyagát a konskripciókkal párhuzamosan gyűjtoÅNttük; munkánkban
sokat segített Dani János tudományos Kutató, kinek szívességét ezúton is megkoÅNszoÅNnjük.
A szentdemeteri kastéllyal részletesen foglalkozunk e kötetnek az erdélyi pártázatos
kastélyokról írott fejezetében.
A branyicskai kastély emlékkövének feliratát az 1757-es konskripció őrizte meg.
264
A vajdahunyadi vir Bajoni-féle, 1681-es inventáriumát kivonatosan közli K e n d er
e s s i F e r e n c a Tudományos Gyűjtemény 1830. V. 25—55. lapján. Majdnem teljes
terjedelmében közzéteszi A r á n y i L a j o s: Vajdahunyad vára 1452, 1681, 1866, szóban
és képben. Pozsony, 1867.
A kastély és udvarház kérdésével, valamint meghatározásival Voit Pál is foglalkozik
(Vo i t: Otth. 117.). Ő a két fogalmat a XVII. századi gyakorlatnak megfelelően használja
és nem tesz küloÅNnbseÅLget az építészeti szempontból valóban nehezen elküloÅNniÅLtheti
kétféle nemesi lak között.
A kastély fogalmának jó meghatározása található Bethlen Rozáliának és Bethlen
Józsefnek a küküllővári kastély tulajdonjogiért folytatott perében a grófné ügyv.dje replikájában
(Transmissionales litterae intuitu domini Küküllővár. 1798. nov. 16-án felvett
perirat, 952—53. 1. AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára, limbus).
Az orsós korláttal kapcsolatban hasonló felfogást vall Balogh Jolin is (Balogh:
Stíl. 121.).
A bokály-kályhákat részletesen tárgyalom e kötet hasonló című fejezetében.
A szakállszárító kifejezés nem jelent egy meghatározott formájú építményt vagy
.pületr.szt, s nem egyértelmű „a kaputorony őrségszobájával az első emeleten“, mint ahogy
G e r ő L á s z l ó írja Magyarországi várépítészet (Bp., 1955. 239.) című könyvében. Lehet
ott is, de inkább küloÅNn álló, minden esetben szellős, kellemes, jó kilátó helyen .pült alkalmatosság:
árnyékot tartó tető, alatta paddal.
A szamosájvári templom nyugtáinak részletes elemzése a templom építéstörténetét
tárgyaló fejezetben található.
UDVARHÁZAK ÉS STÍLUSOK
Az udvarházakra vonatkozó irodalom meglehetősen szegényes, habár Bíró József,
Radvánszky Béla és Voit Pál összefoglaló műveiben (Bí r ó: Kast. Bí r ó: EMű. R a dv
á n s z k y: MaCsH. V o i t: Otth.) erre a kérdéskörre is találunk utalásokat. Ezeken
k.vül lásd: B í r ó V e n c e l: Az erdélyi udvarház gazdasági szerepe a XVII. század
második felében. Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve. 1944. Kvár., 1945. E n t z
G é z a: A szamosfalvi Mikola udvarház. EM. 1946. U ő .: Gótikus udvarház Alsóőrsön.
Magyar Építészet. 1956. Kelemen Lajos; A dobokai kúria. Pt. 1935. I mr é n y i
S z a b ó I mr e: Dreg udvarházak, régi kúriák és parasztházak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében.
Bp., 1944.
Piskolt falunak a Rédeyekkel kötött egyezségéhez mellékelt térkép megtalálható:
AkadLt., a Teleki csalid sáromberki levéltára, Lit. G. No. 1.
A népi jellegű telektípusokkal kapcsolatosan az alábbi tanulmányokat használtuk fel;
B á t k y Z s i g mo n d: Néhány adat Bánffyhunyadnak és környékének népies építkezéséhez.
NÉ. 1907. 50—56. B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: A magyarság néprajza. I. Bp.,
é.n. (1941). 108—120. G y ő r f f y I s t v á n: Telekformáink. Földrajzi Közlemények. 1935.
226—231. U ő .: Dél-Bihar falvai és építkezése. NÉ. 1915. 122. H o f f e r T a má s:
Csűrök és istállók a falun k.vül. Ethnographia. 1957. 378—386. P a c a l a V i k t o r: A
resinari parasztudvar és havasi gazdálkodás. NÉ. 1909. 111, T ó t h: NépÉ. 31—50.
Magyarigen XIX. századi faluképéről, a nemesi kúriák elhelyezéséről élményszerű
beszámolót olvashatunk K o ó s F e r e n c könyvében: Életem és emlékeim. I. Brassó,
1890. 63—69.
A várak és kastélyok telekbeosztásával részletekbe menően nem foglalkoztak. Viszont
haszonnal forgathatja az olvasó G e r ő L á s z 1 ónak a várakról (Magyarországi várépítészet,
Bp., 1955.) és B í r ó J ó z s e fnek az erdélyi kastélyokról (Bíró: Kast.) szóló
könyvét. Mindkét kötet gazdag könyvészeti anyagot is tartalmaz.
A XVII. századi reneszánsz építészet és kőfaragás, valamint a reneszánsz kastélyok
és udvarházak: Ba l o g h : ER, Ba l o g h : RenÉp. Ba l o g h J o l á n: A renaissance
építészet Magyarországon. II. Magyar Művészet. 1933. Uő.: Renaissance építészet és szobrászat
Erdélyben. Magyar Művészet. 1934. Uő.: A késő-renaissance és a kora-barokk művészet.
Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940. Uő.: Késő renaissance. A magyarországi
művészet története. I. Bp., 1956. Felsorolt munkáiban Balogh többször érinti a reneszánsz
és a népművészet kapcsolatinak kérdését, melynek küloÅNn tanulmányt is szentelt (Balogh:
Stíl.). Ugyancsak küloÅNn tanulmányban foglalkozott a négysarokbástyás kastélytípussal
265
(Magyarországi négysarokbástyás várkastélyok. Művészettörténeti Értesítő. 1954. 247—253.).
C s a b a i I s t v á n: Az erdélyi reneszánsz művészet. Bp., 1934. I o n e s c u: ArhR. I.
426—439. I. R. III. 328—329. P e t r a n u: AT. 108—143 (Die renaissencenkunst Siebenbürgens).
S e b e s t y é n: ArRT. 57—79, 126—237. V ă t ă ş i a n u: ArtaF. 557—623.
K ő v á r i L á s z l ó: Erdély építészeti emlékei (Kvár. 1866). című műve reneszánsz
.pületeink építés- és birtoklástörténetét illetően nyújt támpontokat. A küküllővári kastély
beosztására lásd az idézett konskripciókat, valamint egy helyszíni tanulmány eredményeit;
S c h u l t z F e r e n c építész jelentése erdélyi útjáról. ÁÉ. 1869. 9. szám. 157—159.
Bethlenszentmiklósra lásd e kötetnek a kastély építéstörténetét tárgyaló tanulmánya,
valamint Bethlen Miklós önéletírása. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta V. Wi nd
i s c h É v a. I. Bp., 1955. 243.
A parasztház típusaira, fejlődésére, építőanyagára vonatkozóan: B a l a s s a I v á n:
Cselédházak az abaúji Hegyközben 1809-ben. Néprajzi Közlemények. 1958. 1—2. szám.
320—321. B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: A magyarság néprajza. I. Bp., é.n. (1941).
120—142. B á t k y Z s i g mo n d: Néhány adat Banffyhunyadnak és környékének népies
építkezéséhez. NÉ. 1907. 56—70. B i e r b a u e r, V i r g i l: Szempontok a magyar ház
kutatásához. Tér és Forma. 1940. 88—92. J ä n e c k e, W i l h e l m: Das Rumänische
Bauern- und Bojarenhaus. Buc. 1918. I o r g a, N i c o l a e: Geschichte der Rumänen und
ihrer Kultur. Hennannstadt, 1919. 150—151. I o n e s c u , G r i g o r e: Arhitectura populară
românească. Buc, 1957. K i s s L a j o s: A Rétköz régi tűzhelyei. NÉ. 1932. 9. Tanulmányában
utal arra, hogy a nemesi ház nem hosszában, hanem keresztben bővült; ez tulajdonképpen
azt jelenti, hogy a parasztház nemesi környezetben formálódott kétmenetesse.
K ó s K á r o l y: A székely ház. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára.
Sepsiszentgyörgy, 1929. U ő .: Erdély. Bp. é. n. (1929). Sok kastély és udvarház
linóleummetszete található benne. L ü k ő G á b o r: Székely házak. NÉ. 1932. 77—81.
P a c a l a V i k t o r: A resinari paraszt udvar és havasi gazdálkodás. NÉ. 1909. 103—107.
P a mf i l e, T u d o r: Industria casnică la Români. Academia Română. Din viaţa poporului
român. Culegeri şi studii. III. Buc. 1909. 424. C s. S e b e s t y é n K á r o l y: A
székely ház eredete. NÉ. 1941. 36—90. S t a h l, P a u l: Planurile caselor româneşti ţărăneşti.
Muzeul Brukenthal, Studii şi comunicări. 9. szám. Sibiu, 1958. S z i l á d i Z o l t á n:
Miriszló község tárgyi néprajzának vázlata. 1908. 38. T ó t h: NépÉ. 151—162. V e r e s s
S á n d o r: Adalékok a moldvai csángók tűzhelyeihez. NÉ. 1931. V i s k i K á r o l y: Adatok
a székely építkezés ismeretéhez. NÉ. 1911. V u i a, R o mu l u s: Le village roumain
de Transylvanie et du Banat. Buc, 1937.
A magyarfülpoÅNsi udvarházban 1599-ben említenek „alsó kis szobát“, „alsó nagy szobát“,
konyhát, „felső képes szobát“ és „kéményes házat“. T o r ma K á r o l y: XVI.
századi összeírások (1573—1599). TT. 1879. 559.
Kapi András testamentuma: AkadLt. Gyulay—Kuun-levéltár, Fasc. III. Hu. 25. Itt
rendelkezik arról, hogy a kapi vár bástyáira, valamint a templom tornyára is felvéssék
nevét és címerét. Meghagyja, hogy az aranyi templomban mindhárom gyermekének állítsanak
sírkövet, melyre mindegyiknek „Czimerit és abrazattyat ki faraghiak“. A bokalyi
udvarházra emléktáblát rendel, az aranyi templomon pedig ugyancsak a maga nevét és
címerét kívánta megörökíttetni.
A tetőket részben a vár- és kastélyépítészettel, részben a népi építészettel foglalkozó
művek tárgyalják.
A tornácok kérdésével—a belső homlokzatról a külsőre való kikerül.sükkel, ennek
hatásával a nyílt árkádos reneszánsz homlokzatok megjelenésére—Balogh Jolán több
tanulmányban is foglalkozott. A kérdést összefoglalja: B a l o g h : Stíl. 82. 101, 110—111,
126—138. Lásd még: B o r b í r ó V i r g i l: A magyar ház tornáca. Építés és Építészet.
1951. 36—42. H u s z k a J ó z s e f: A székely ház. Bp., 1895. 49—63. P e t r e s c u,
P a u l: Casa cu foişor ţărănească la români. SCIA. 1958. 1. szám. 27—51. S t a h l ,
P a u l: Locuinţele ţăcăneşti cu două caturi la români. SCIA. 1957. 3—4. szám. 33—56.
T ó t h: NépÉ. 99—108. Megfelelő írásos forrásanyag hiányában azonban a tornác történeti
fejlődése ma sem tisztázott, jóllehet en.lkül a reneszánsz és népművészet kapcsolatát sem
lehet megnyugtató módon értékelni. A megoldást a küloÅNnboÅNző tornáctípusok tér- és időbeli
jelentkezésének, valamint elterjedésének meghatározása segítené elő.
Cserei János csíkrákosi udvarházáról k.szült metszet: O r b á n B a l á z s: A Székelyföld
leírása. II. Pest, 1869. 70. Kemény János magyarbükkoÅNsi udvarházának metszete:
i. m. V. Pest, 1871. 54. Basa Tamás zabolai udvarházának képe: i. m. III. Pest, 1869. 139.
266
A mezőörményesi udvarház renoválásáról megemlékezik; Szalárdi János Siralmas magyar
krónikája. Újabb Nemzeti Könyvtár. III. Pest, 1853. 141.
Thököly Imrének a faragó molnárokra vonatkozó intézkedését a vajdahunyadi vir
1681-es urbáriuma tartalmazza.
Faragó Ursul személyére lásd a Mikes család elpusztult zabolai levéltárának regesztrumát:
Fasc. 10. No. 5 (AkadLt.).
A sajókeresztúri faragómestereket az 1794-es konskripcióban írták össze.
A népi mesterekkel kapcsolatosan lásd: S z a b ó T . A t t i l a: Kalotaszegi mesterés
foglalkozásnevek a XVII—XIX. században. Etnographia—Népélet. 1940. 188—195.
U ő .: Erdélyi népi mesterek és tisztségviselők a XVI—XIX. századból. EM. 1947. 158—183.
T a k á t s S á n d o r: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI—XVII. századból. Sajtó
alá rendezte B e n d a K á l má n. Bp., 1961. 44—52. 87—96.
A reneszánsz kertekre és lugasos kertekre lásd: Bíró: Kast. 108—109. M e dn
y á n s z k y D é n e s: Régi magyar kertészet (1632—1643). TT. 1880. 772. R a p a i c s
R a y mu n d: Magyar kertek. Bp., é.n. (1940) 55—80. (könyvészettel). T a k á t s S á nd
o r: i. m. 195—208. Voit: Otth. 134.
RENESZÁNSZ PÁRTÁZATOK
A pártázatos stílus eredetire és elterjedésére vonatkozóan a következő tanulmányokat
használtuk fel: Architectura na Slovensku do polovice XIX. storocia. Bratislava, 1958.
58—66 lap, 258, 266—268, 300, 305—308, 316—322, 327, 335—337, 341. kép.
Ba l o g h J o l á n: A késő-renaissance és a kora-barokk művészet. Magyar művelődéstörténet.
Bp., 1940. III. 532. U ő .: Késő-renaissance. A magyarországi művészet története.
I. Bp., 1956. 297. D i v a l d K o r n é l: A felső-magyarországi renaissance építészet. A
Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 1899. 173—176, 219—224, 261—265, 301—305,
350—359, 385—397. U ő.: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1927. 196—204. L e c h n e r
J e n ő: Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építésről. Bp.,
1913. U ő.: A pártázatos renaissance építés eredetéről. A Magyar Mérnök- és Építesz
Egylet Közlönye. 1915. 189—205. U ő.: A pártázatos renaissance építés Magyarország
határai koÅNrül. Bp., 1915. S t a n i s l a v, L o r e n z: Die Renaissance in Polen. Warsawa,
1955. 69, 79—84, 90—92. ábrák. P i p e r, O t t o: Burgenkunde. München, 1912. 320—334.
U ő.: Deutsche Burgen und feste Schlösser aus allen Ländern deutscher Zunge. Leipzig,
é.n., 20—25. V e n t u r i, A d o l f o: Storia dell arte italiana. VIII. 2. rész. Milano,
1924. Wi r t h, Z d a n e k—Be n d a, J a r o s l a v: Bürgen und Schlösser. Praga, 1954.
52. 170, 171, 192, 222. Z a c h w a t o w i c z, J a n: Polnische Architectur bis zur Mitte
des XIX. Jahrhunderts. Warsawa, 1956. 17—19. lap és 160, 183, 186—189, 192, 194—196,
199—200, 210—214, 232—253. ábra.
Bethlen Gábor építkezéseire lásd: B a l o g h J o l á n: Késő-renaissance. A magyarországi
művészet története. I, Bp., 1956. 307. N. N.: Linder Márton, Bethlen Gábor
udvari építő mestere. M. 1905. 346. K e l e me n: Fest. 18. lap. S z a l á r d i J á n o s
Siralmas magyar krónikája. Újabb Nemzeti Könyvtár. III. Pest, 1853. 31—33, 62, 243.
Alvinc, pártázatos kapu: G e r e v i c h T i b o r: Erdélyi magyar művészet. Erdély.
Kvár., 1940. 157.
Balázsfalva, pártázatos kastélykápolna: Országos Levéltár, Budapest, Az Erdélyi Fiscus
Levéltára, IX. 49. D. Ezt az adatot H. Takáts Mariann-nak ezúton is megköszönöm.
A törcsvári vár birtoklás- és építéstörténete: BL. IV. 87—96. H e n e g a r i u, A n a
Ma r i a: Cetatea Bran. Buc, 1959. K i s, G u s t a v: Törzburg. AVsL. 1929. 205, 285,
317. K ő v á r i L á s z l ó: Erdély építéizeti emlékei. Kvár., 1866. 137—140. Mo ş o i u,
I o a n: Branul şi cetatea Branului. Buc, 1930. 9—21. O r b á n B a l á z s: A Székelyföld
leírása. VI. Pest, 1871. 91—98, 370—378. T r a u s c h e n f e l s, E u g e n v o n : Zur
Rechtschlage des ehemaligen Törzburger Diminiums. Brassó, 1871. 1—38. V ă t ă ş i a n u:
ArtaF, 265—268. W o 1 f, J o h a n n: Törzburg. KVsL. 1898. 9—11.
A törcsvári vár tulajdonjogáért folytatott vita Bethlen Gábor és a szászok között:
Az 1625. május 1—29. között tartott gyulafehérvári országgyűlés törvényeinek erre vonatkozó
II. articulusa. Erdélyi Országgyűlési Emlékek, VIII. Bp, 1882. 267. Az átadás feltételeit
tartalmazó 1625. nov. 9-én kelt okmányt K e mé n y J ó z s e f okmánygyűjteménye
tartalmazza; Appendix Diplomatarii Transsylvanici. XVI. 291. okmány (AkadLt.). A vár
1535-ös javításának dátuma: O r b á n B a l á z s : i. m. VI. Pest, 1871. 372.
267
A bártfai Szent Egyed templom pártázatára: B a l o g h J o l á n: Késő-renaissance.
A magyarországi művészet története. I. Bp., 1956. 297.
A törcsvari vár „bizánci“ stílusára: O r b á n B a l á z s: i.m. VI. Pest, 1871. 376.
K ő v á r i L á s z l ó: i.m. 139.
A küküllővári kastély egykori pártázatára és beázó csatornáira a kastély birtoklásáért
folyó per XVIII. század végi irataiban kapunk felvilágosításokat (AkadLt. A Jósika család
hitbizományi levéltára, limbus). Ezen k.vül lásd: S c h u l t z F e r e n c építész jelentése
erdélyi útjáról. AÉ. 1869. 9. szám. 157—159.
A szentdemeteri kastéllyal foglalkozik: K ő v á r i L á s z l ó: i.m. 207—209. O r b á n
B a l á z s: i.m. I. Pest, 1868. 157—159. Tulajdonosaira vonatkozó irodalom: Székely Oklevéltár.
II. Kvár., 1876. 41—43, 242—244. Erdélyi történeti adatok. Szerk. M i k ó I mr e.
I. Kvár., 18S5. 231. Toldalagi Mihály emlékirata. Erdély öröksége. Szerk. Ma k k a i
L á s z l ó. IV. Bp., é. n. 54. N a g y I v á n: Magyarország családai. I. Pest, 1857. 113—114,.
A szárhegyi kastélyra vonatkozóan felhasználtuk: K ő v á r i L á s z l ó: i.m. 238—239.
O r b á n B a l á z s: i.m. II. Pest, 1869. 112—115. Ez utóbbinak nyomán jelenik meg
róla ismertetés a Vasárnapi Újság 1869. évfolyamának 298. lapján. K e l e me n L a j o s:
A szárhegyi romkastély. MSz. 1928. 8—9. szám. Kelemen bőven ír a kastély tulajdonosairól,
ő közli az 1743-ban k.szült vallatás adatait, s ő adja helyesen az elírt 1631-es
évszámot. A kastély stílusáról ír: Ke l e me n L a j o s: i.m. 8. L e c h n e r J e n ő:
Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építészetről. Bp., 1913.
22. B a l o g h J o l á n: A renaissance építészet és szobrászat Erdélyben. Magyar Művészet.
1934. 1S3. C s a b a i I s t v á n: Az erdélyi renaissance művészet, Bp., 1934. 20. B í r ó:
Kast. 47. A Lázárok lengyel kapcsolatai: K e l e m e n L a j o s: i.m. 7. U ő.: Szárhegyi
Lázár István oltármegrendelése Lengyel Pétertől 1670-ben. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti
Múzeum Érem- és Régiségtárából. 1916. 175—176. L á z á r Mi k l ó s: A gróf Lázár család.
Kvár., 1858. 138—139.
A szentdemeteri kastéllyal kapcsolatos szájhagyományra, valamint a tulajdonosokra
vonatkozóan lásd: O r b á n B a l á z s: i.m. I. 1868. 158. A rugonfalvi és szentdemeteri
Nyujtódi család. Genealogiai Füzetek. 1903. 21.
Aranyosmeggyesre vonatkozó irodalom: A magyarországi művészet története. I. Bp.
1956. 308—309. G e r e v i c h T i b o r: Erdélyi magyar művészet. Erdély. Kvár., 1940.
150. P a p B é l a: Aranyos-Megyes vára rövid története. Ország Tükre. 1865. 38. kép.
S e b e s t y é n: ArRT. 41, 109. V a r j ú E l e mé r: Magyar várak. Bp., é. n. 10.
Az ebesfalvi (Erzsébetváros) Apafi kastély: A v e d i k L u k á c s: Szabad királyi
Erzsébetváros monográfiája. Szamosújvár, 1896. 44—48. Ba l o g h J o l á n: A késő-renaissance
és a kora-barokk művészet. Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., 1940. 550.
B í r ó: Kast. 44.
Az uzoni Béldi kastély: Di v a l d K o r n é l: A felsőmagyarországi renaissance
építészet. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 1899. 389. Bíró: Kast. 25, 52.
A feketehalmi szász parasztház kapujának fényképe: BL. IV. 285. ábra.
A nagyteremi udvarház pártázatáról szó esik K e l e me n L a j o s: A nagyteremi
SükoÅNsd család. Genealogiai Füzetek. 1905. 103.
A kolozsvári olasz fokos bástya pártázatáról semmi közelebbit nem tudunk. A XIX.
század eleji városrendezési terveknek esett áldozatul. Említi: J a k a b: Kvár., I. 545. III-
562. J a k a b E l e k: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. I. Bp., 1870. 405,
408. S z a b ó T . A t t i l a: Kolozsvár települ.se a XIX. század végéig. Kvár., 1946. 89.
Prázsmárra, valamint a feketehalmi, höltövényi és keresztényfalvi templomerődre
vonatkozóan lásd: BL. IV 125—132, 135—138, valamint 50, 58, 59, 63, 64, 69, 70, 95.
ábrák. O p r e s c u, G h e o r g h e: Bisericile cetăţii ale saşilor din Ardeal. Buc, 1956.
210—211. S i g e r u s, E mi l: Siebenbürgisch-säschsische Kirchenburgen. Sibiu, 1923. Vătăşianu:
ArtaF. 282—283.
A bölöni templomerőd: O r b á n B a l á z s: i.m. III. Pest, 1869. 21. K e l e me n
L a j o s: Adatok öt székelyföldi unitárius templomkastély történetéhez. Dolgozatok az
Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. 1916. 100—119.
A pártázatot reneszánsz .pületek értékelése: D i v a l d K o r n é l: i.m. 351.
A XVI századi kolozsvári reneszánszra vonatkozóan lásd: J a k ó: Otth. 361—393.
268
A SZÉKELYKAPU EREDETE ÉS MÚLTJA
Az eredetre vonatkozóan: Gy ő r f f y I s t v á n: A feketekörös-völgyi magyarság.
Földrajzi Közlemények. 1913. 470, 548—552. Huszka József: A székely ház. Bp.,
1895. 7—48. C s. S e b e s t y é n K á r o l y: A székelykapu földrajzi elterjedésének újabb
adatai. Népélet (Ethnografia). 1923—24, 40—42. S z a b ó: Ad. II. 3—5. S z i n t e G á b o r:
A kapu a Székelyföldön. Ethnográfia. 1909. 40—55, 97—101, 167—178. V i s k i K á r o l y:
Adatok a székelykapu történetéhez. NÉ. 1929. 3—4. füzet,
A galambbúgos kiskapu Szinte idézett tanulmányának 7—8. tábláján látható.
Viskinek a galambbúggal kapcsolatos megállapítása idézett tanulmánya 80—82. lapján.
A várkapu és székelykapu kapcsolatának bizonyítóanyagát V i s k i tanulmánya 5,
10, 11, 21, 23. ábráján találhatjuk meg.
C s. S e b e s t y é n K á r o l y a székelykapuhoz hasonló nagykapukról idézett tanulmánya
40. lapján beszél.
J a n k ó J á n o s a kiskapu fölötti rész tömör térkitöltésű változatairól Huszka
idézett könyvéről szóló ismertetőjében értekezik: Ethnográfia. 1895. 18—36.
A székelykapuk díszítőmódjára a fenti könyvészeti anyagot használtuk tel, küloÅNnoÅNsen
S z i n t e G á b o r tanulmányát. Ezek mellett lásd: Balogh: Stíl. 159—161. B á t k y—
Győ r f f y—Vi s k i: A magyarság néprajza. II. Bp., é.n. (1941) 303—308. A kapuk
geometrikus és palmetta díszítőelemeit tárgyalja: T ó t h: NépÉ. 18—21.
A következő összeírásokból származó adatokat S z a b ó T . A t t i l a gyűjtéséből
használtam fel: Kiskapus—1758, Kissármás—1845, Nagyernye—1767, Nyujtód—1799,
Szabéd—1738, Szentháromság—1798, Uzdiszentpéter—1714. .tenged.süket ezúttal
is megköszönöm.
A székelykapuról írott korábbi tanulmányom (B. N a g y Ma r g i t: A székelykapu
eredete és múltja. Korunk. 1958. 6. szám) a kérdést kevésbé részletesen tárgyalja.
SZÉPÜLŐ OTTHONOK
A váradi és gyulafehérvári püspoÅNki paloták: B a l o g h : ER. 252, 275. S e b e s t y é n:
ArRT. 14. V ă t â ş i a n u: ArtaF. 513.
XVI. századi polgári otthonok, lakóházak: J a k ó: Otth. 390—393. S e b e s t y é n:
ArRT. 16—33 T h a l l g o t t, E r i c h Mi c h a e l: Hermannstadt. Sibiu, 1933. 29—48.
T r e i b e r, G u s t a v: Das Bürgenhaus. BL. III. 190—191. Beszterce város polgárainak
XVI. század végi hagyatékleltárai: KÁLt. Beszterce város levéltára. Prot. III. D. I—III.
Ezt az anyagot Nagy Jenő saját gyűjtéséből bocsátotta rendelkezésemre, amiért ezen a
helyen is köszönetet mondok.
Reneszánsz építészet és kőfaragás: Ba l o g h : RenÉp. 44—55. Ba l o g h : Kvár.
37—59. B a l o g h J o l á n: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. EM. 1944.
10, 11, 16, 19, 21, 25, 27, 29—30. ábra. B í r ó: Kast. 46—47. D a h i n t e n, O t t o:
Beiträge zur Baugeschichte der Stadt Bistriz. AVsL. 1944. 313—444. Debreczeni
L á s z l ó: Az 1953. évi kolozsvári műemlékösszeírás. Emlékkönyv Kelemen Lajos szület.s.nek
nyolcvanadik évfordulójára. Kvár., 1957. 229—232. I o n e s c u: ArhR. I. 425—434,
IR. II. 745—748. IR. III. 328329J e k e l i u s, E mi l: Kronstadt im Wandel der
Jahrhunderte. BL. III. 11—17. Uő.: Kronstadts-Gassen und Plätze. BL. III. 20—46.
Petranu: AT. 108—143. (Die renaissancenkunst Siebenbürgens). R o t h, Vi c t o r:
Geschichte der deutsche Baukunst in Siebenbürgen. Strassburg, 1905. 113—126. S e b e st
y é n: ArRT. 59—69. 186—190, 198—227, 230—237. Sigerus, Emil: Vom alten
Hermannstadt. Sibiu, 1922. 62—84. T h a l l g o t t, E r i c h Mi c h a e l: Hermannstadt.
Die Baugeschichtliche Entwicklung einer siebenbürgischen Stadt. Sibiu, 1933. 24—27,
38—40, 54—70.
Szentbenedek, belső faragott lépcső: K e l e me n L a j o s: A legrégibb erdélyi magyar
hímesoszlopok. Pt. 1924. 6—9. U ő.: Egy gyönyörű magyar műemlék (A szentbenedeki
várkastély). Erdélyi Magyar Naptár. 1924. 67—70.
A bethlenszentmiklósi és küküllővári kastély beosztását lásd részletesen e kötet Udvarházak
és stílusok című fejezetében.
Keresdi és szentbenedeki ajtók: L u k i n i c h I mr e: A bethleni gróf Bethlen-család
története. Bp., 1927. 67. V o i t: Otth. 120, 121, 124, 126.
269
Boltozatok, stukkók: Ba l o g h : ER. 80, 84. Bí r ó: Kast. 87. Cs a b a i I s t v á n:
Az erdélyi reneszánsz művészet. Bp., 1934. 36—38. D e b r e c z e n i L á s z l ó: i.m. 229—231,
241—242. I o n e s c u: ArhR.I. 431—433. S e b e s t y é n: ArRT. 12—13, 90. Szalárdi János
Siralmas magyar krónikája. Újabb Nemzeti Könyvtár. IIIPest, 1853. 33. V ă t ă ş i a n u:
ArtaF. 611—612, 618. V o i t: Otth. 129—130. A bethlenszentmiklósi stukkókról részletesebben
szólunk e kötetnek a kastély építéstörténetével foglalkozó fejezetében.
Festett mennyezetek: B a l o g h : ER. 80, 84, 118—120, 276. Bí r ó: Kast. 93—94.
B í r ó: EMű. 90, 101, 103. K e l e me n: Fest. 3—65. K e l e me n L a j o s: A gógánváraljai
mennyezetfestmény készíttetője és kora. Erdélyi Irodalmi Szemle. 1928. 13—20. U:ő.
Az ádámosi mennyezetfestmény és szentélyszék. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum
Érem- és Régiségtárából. 1917. 233—237. 254—256. U ő.: Megjegyzések a Gerevich emlékkönyv
erdélyi anyagához. EM. 1943. 114—120. S e b e s t y é n: ArRT. 41, 52—53. S z i rma
i A n t a l: Szathmár vármegye fekvése történeti és polgári esmérete. II. Buda, 1810.
314 F . T omb o r I l o n a: Kalotaszegi templomok festett asztalosmunkái. Bp., 1947. U ő.:
Régi festett asztalosmunkák. Bp., 1967. U ő.: Magyarországi festett famennyezetek. Bp.,
1968 (bibliográfiával). V a r j u E l e mé r: Magyar várak. Bp, é.n. 10. V ă t ă ş i a n u:
ArtaF. 775777V o i t: Otth. 126—130. V o i t P á l: Adatok a magyar festőasztalosok
munkásságának bibliográfiájához. Emlékkönyv Gerevich Tibor szület.s.nek 60-ik évfordulójára.
Bp., 1942. 111—138. A keresdi mennyezet készítésének ideje a kolozsvári asztaloscéh
jegyzőkönyvébe van bejegyezve. A 41. lapon a következőket olvashatjuk: „1676. die
prim. April: Bethlen Elek ur küldoÅNt Betlenböl nro 54 veka buzat az Keresdi meniezetert.“
A korábbi bejegyzésekből úgy tűnik ki, hogy a kolozsvári asztalosok Mezőörményesre
is készítettek mennyezetet, szőlőt és rózsát faragva rá. Ez utóbbi helyre Régeni Asztalos
János (Johannes Lew), aki sokáig állt a kolozsvári céh élén (megh. 1750. nov. 11-én),
tanítványát, Asztalos Pétert küldi dolgozni. AkadLt. Céhiratok.
Kandallók: Ba l o g h : ER. 194—254. Ba l o g h: Kvár. 47, 48, 49. ábra. Ba l o g h
J o l á n: Pákei Lajos rajzai Kolozsvár építészeti emlékeiről. EM. 1944. 10, 11, 13. ábra.
S e b e s t y é n: ArRT. 60.
Kályhák: Bá t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: A magyarság néprajza. II. Bp., é.n.
(1941) 322—324. B i e l z, J u l i u s: Arta populară a saşilor din Transilvania. SCIA. 1956.
3—4. szám. D u n ă r e, N i c o l a e: Colectia de cahle a Muzeului Etnografic al Transilvaniei
din Cluj. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei. 1957—1958. 157 és a következő
lapok. I n c z e L a j o s: Háromszázados kályhacsempe Parajdon. Pt. 1939. 177—
178. R ó me r F l ó r i s: Régi kályhafiókok. AÉ. 1870—1871. 141—145. R o s k a Má r t o n:
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Régiségtárának majolika gyűjteményéből. MSz. 1927. 3,
10. szám; 1928. 3. szám. V o i t: Otth. 130—133. A bokály-kályhákra és habán fazekasokra
vonatkozó irodalmat lásd e kötet 277—278. lapján.
Padlóburkolat: B e r t a l a n V i l mo s n é: Budavári majolika padlótéglák. AÉ. 1952,
79, 186—189. A gyulafehérvári palota padlója: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi
utazásai 1660—1664. Fordította és jegyzetekkel ellátta D r. K a r á c s o n I mr e. Török
magyarkori Történelmi Emlékek. Bp., 1904. 76. Padlótégla: Téglás János hagyatéki
leltára. KÁLt. KVLt. 1636. No. 109.
Szőnyeg a padlón: Barcsai Ákosné lefoglalt javai összeírása, 1661. Közli: Koncz
József. TT. 1887. 389. T h a l l ó c z y L a j o s: I. Apafi Mihály udvara. Századok.
1878. 517.
Ablakrácsok fából: B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: A magyarság néprajza. 1. Bp.,
é.n. (1941) 141—142.
Freskók: G a r a s: Fest. 56, 62—64, 116, 118, 120, 128, 129—130. Aranyosmeggyes:
S z i r ma i A n t a l: Szathmár vármegye fekvése történeti és polgári esmérete. II. Buda,
1810. 316. Bethlenszentmiklós: C s a b a i I s t v á n: Az erdélyi renaissance művészet. Bp.,
1934. 37. B í r ó: Kast. 94, valamint e kötetnek a kastély építészettörténetével foglalkozó
fejezete. Erzsébetváros: A v e d i k L u k á c s: Szabad királyi Erzsébetváros monográfiája.
Szamosujvár, 1896. 44—48. S z á d e c z k y L a j o s: Erzsébetvárosi történeti emlékek. EM.
1899. 401. U ő.: Az ebesfalvi és keresdi kastély. Vasárnapi Újság, 1905. 718. Fogaras: B al
o g h J o l á n: A késő-renaissance és a kora-barokk művészet. Magyar Művelődéstörténet.
III. Bp., 1940. 563. Gyulafehérvár: K e l e me n L a j o s: Székelyudvarhelyi Ágota János,
Mezőbándi Egerházi János. M. 1911. 393. K e mé n y L a j o s: Adatok műv.szetünk történetéhez.
M. 1903. 342. R o t h, V i c t o r: Siebenbürgische Altäre. Strassburg, 1916. 200.
C s a b a i: i.m. 38. B í r ó: EMű. 93. Nagyszebeni Jakab kápolna: T e u t s c h, F r i e d r i c h:
Geschichte des ev. Gymnasiums in Hermannstadt. AVsL. 1882. 40—41. R o t h, V i c t o r:
270
Aufgabe und Ziel der siebenbürgisch—sächsischen Kunstgeschichtsforschung. AVsL. 1903.
647. U ő.: Deutsche Kunst in Siebenbürgen. Berlin, 1934. 53. C s á k i, M i c h a e l: Mit der
Abtragung der sogenannten Kapelle auf dem Heutplatz. KVsL. 1901. 80. Szebeni polgárházak:
S i g e r u s, E mi l: Alte Wandbilder, KVsL. 1902. 162—163. U ő.: Altes Wandbild.
KVsL. 1909. 138—139. Uő.: Alte Wandbilder. KVsL. 1928. 124. U ő.: Vom alten Hermannstadt.'
Hermannstadt, 1922. 77—78. Szentbenedek: C s a b a i: i.m. 37. J ó k a i Mó r: A
szentbenedeki várkastély. Vasárnapi Újság. 1877. Ta g á n y i—Ré t h y—Ká d á r: Szolnok—
Doboka vármegye monográfiája. VI. Dés, 1900. 319. V o i t: Otth. 135. Szentdemeter:
O r b á n B a l á z s: i.m. I. Pest, 1868. 157. Vajdahunyad: M ö l l e r I s t v á n: A vajdahunyadi
vár építési korai. Magyarország Művészeti Emlékei. III. Bp. 1913. 97. Megemlékezik
a freskókról a vár 1681-ben készített urbáriuma is. Közli: K e n d e r e s s i F e r e n c
Tudományos Gyűjtemény. 1830. V. 42. Az arcképgalériából Vasile Lupu és Matei Basarab
portréját közli: V e l e s c u, O l i v e r: Castelul de la Hunedoara. Buc, 1961. 44—45. A
szárhegyi kastélv több festett falrészlete az 1963. évi ásatások alkalmával került napvilágra.
Ugyanakkor fedezték fel a fülkeszerű keretben álló páncélos vitézt is.
Bokályos ház: C s e f k ó G y u l a: Bokályog ház. Magyar Nyelv. 1927. 197—201.
H e r e p e i J á n o s: A bokályos ház. Emlékkönyv Kelemen Lajos szület.s.nek nyolcvanadik
évfordulójára. Kvár., 1957. 326—333. B a l ş, G h e o r g h e: Bisericile lui Ştefan cel
Mare. Buletinul Comisiunii Monumentelor Istorice. Buc., 1925. 236. lap és a 201. oldal
képes tábla. I o n e s c u, G r i g o r e: L’architecture moldave aux temps d’Etienne le Grand
Biuletin Historii Sztuki i Kultury. 1938. Warsawa, 158. lap, 84. kép. V ă t ă ş i a n u: ArtaF.
729—731.
A iaşi-i múzeum Iaşi-ból és Suceavából származó XVI. századi falicsempéket őriz.
A csempék egy része kerek, színes, de találhatók négyszögletes geometrikus mintákkal és
lovagi jelenetekkel díszített darabok is. Egy zöld töredéken nagy rozetta, egy sárgán szárnyas
griff látható. Egy másik sárga mázó csempén kétfarkú, farkát kezében tartó szirén
mosolyog. Az indadísszel kereteit, ökörfejjel, csillaggal és álló angyalalakkal díszített csempe
kétséget kizáróan fejedelmi rendelésre k.szült. A négyszögletes csempék között a végtelenmintás
darabokon k.vül találunk olyat is, amelyen oroszlán, .pület előtt álló lovas, szamárhátívbe
foglalt, háromkarélyba mintázott törökös férfifej, angyalalak, valamint .pület előtt
ágaskodó szarvas látható.
Kárpit: B a l o g h: ER. 170, 347. Rechnungen ans dem Archiv der Stadt Hermannstadt
und der sächsischen Nation. I. Szeben, 1880. 284—285, 490. Quellen zur Geschichte
der Stadt Kronstadt. I. Brassó, 1886. 179, 203—204. C s e r n y á n s z k y Má r i a: Az első
magyar eredetű szövött kárpit. Magyar Múzeum. 1946. 26—29. G á c s Á g n e s: Falkárpit
mint díszítőelem. Magyar Építőművészet. 1951. 217—220, Lónyai Zsigmond végrendelete:
R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 14. Az 1628-as kolozsvári osztozási jegyzőkönyv: KÁLt.
KVLt. Fasc. I. No. 137.
Flamand kárpit: B a r a n y a i n é: BGpal. 230, 231, 253. V o i t: Otth. 144—146.
Vadászkárpit: Kemény Simon aranyosmeggyesi javainak inventáriuma, 1662. TT. 1881.
780. Macskási Baltazár és Mihály küloÅNnfeÅLle ingóságainak leltára, 1656. AkadLt. Iktári Bethlen-
levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 6.
Olasz kárpitok: R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 15. II. 233, 235. III. 283, 285, 290.
Barcsai Akosné lefoglalt javai összeírása, 1661. TT. 1887. 387. J a k ó: Otth. 371. Péterfi
István kárpitja: R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 16. Kolozsvári faház értéke: J a k ó: Otth. 368,
Kecse: B a r a n y a i n é: BGpal, 258. Portai följegyzések a XVI. századból. Közli:
B a r a b á s S a mu. TT. 1881. 176. R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 17.
Bécsi kárpit: J a k ó: Otth. 370—371. R a d v á n s z k y: MaCsH. I, 15. KÁLt. KVLt.
Fasc. I. No. 97 (1615). Fasc. I. No. 143 (1629). No. 111 (1637).
Lengyel kárpit: J a k ó: Otth. 371. KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 97 (1614, 1615). Fasc. I.
No. 105 (1634).
Török kárpit: B a r a n y a i n é: BGpal. 254. Jakó: Otth. 371.
Kilimek: Bethlen János Marosszentkirályon örökölt javainak inventáriuma, 1637.
AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. II. Fasc. 6. No. 150. Macskási Mihály búzásbocsárdi
udvarházában lévő javainak inventáriuma, 1656. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI.
Fasc. CXCV. No. 5. Macskási Baltazár és Mihály küloÅNnfeÅLle ingóságainak leltára, 1656.
AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 6. Lupaş: Doc.T. 375.
Gyapjúkárpit: A Macskási Ferenc ládáiban lévő javak inventáriuma, 1634. AkadLt.
Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 51. Macskási Baltazár és Mihály küloÅNnfeÅLle
ingóságainak leltára, 1656. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV.
271
No. 6. KÁLt. KVLt. No. 111 (1637). No. 134 (1647). J a k ó: Otth. 370. S z a b ó T . A t t i l a:
A festékes és társai. Etnographia. 1956. 103. S z e n t i mr e i J u d i t: Székely festékesek
Buc, 1958. S z i l á d i Z o l t á n: Székely és bolgár szőnyegek. M. 1931. 81—82.
Nyiredékes kárpit: J a k ó: Otth. 370.
Vászonkárpit: J a k ó: Otth. 370. R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 16.
Sok „írott“ vászon kárpit volt Teleki Mihály tulajdonában is, aki, mint az alábbi
jegyzékből kitűnik, régeni képíróval készíttette őket. A „Teleki Mihályné Veér Judit után
maradott képek és kárpitok“ leírását (AkadLt. A Jósika család hitbizományi levéltára,
limbus) éppen a sok vászonkárpitra való tekintettel koÅNzoÅNljük itt, habár a jegyzék képeket
is tartalmaz:
„Karpitok le irasa
Vagjon az ebedlö hazban az tizenket holnapoknak le irása,
Az ebedlö hazban van
öt darabban edgjes lovas Görög Csaszarok kepei. Regeni kep iro munka
Edgj darabban harom lovas Görög Csaszarok Kepei
Harom darabban ket ket lovas Görög csaszarok Kepei
Ablak közibe valo virágos karpit négj
egj darabocska szakadozott olaj festekes Asszony ember kép
Az magam hazamban van.
Az ket ablak közt egj lovas Görög Csaszar kepe.
Ket hosszu vadász karpit
Ket rövid vadasz karpit
Harom darabban fejer varjas szünyeg forman festet karpit
Harom ablak közibe valo viragos karpit
Harom kette hasatt rongias semmire kellö karpit
Egj darab fejer viragos karpit
Hét nyomtatott felsö országok varasak kepei papirassan
Kubini es Vida kepei két darabban
A Felesegem hazaban
Olaj festekekkel
Jonas Czethal altal valo el nyelettese [!] egj darabban
Jakob Patriarka mennyei Lajtorjája edgj darabban
Conversio Pauli edgj darabban
Kananeabeli vendégség mikor a Christus a vizet borra etc.
Maria Magdalena mikent törlegeti a Xtus labait
Harom darabocska fejer varjas szünyeg forman festett karpit
Egj hoszszu viragos karpit
Más edgj darabocska viragos karpit
Harom darabban ablak közi valo virágos karpit
egj fejer rongjas viragos karpit többire semmire kellö
A Leanyok hazaban van
Három darabban hoszszu viragos karpit
Ot rövid viragos karpit
Ezen kivül vannak illyen kepek
öt darabban ki nagjob s ki kissebb vadasz karpit
Harom darabban harmas lovas Görög Csaszarok kepei
Het darabban ki hoszszab s ki kurtab kettös lovas G. Csaszarok kepei
Tizen ket darabban, edgjes lovas G. Csaszarok kepei
Harom hoszszu viragos karpit
Kilencz darab viragos karpit ki nagjob s ki kisebb
Öt darabban ablak közibe valo karpitocskak
272
Olaj festekes Kepek
Iudicium contra Xtus
Pictura falsi Causidici [!]
Conversio Pauli
ex celeatio Tobia 11
Hat magyar orszagi urak kepei
Isak meg aldoztatasa es hollofernes egj darabban ezen hat darab egj csomoban van
Tizen ket darabban, az Tizen ket holnapok le irasa emberi effigiesekben
Tizen hat apro darabban kirajok nagj urak kepei
Ket olaj festekes semmire kellö karpit
Öt darabban küloÅNmb küloÅNmb fele materiakrol olajfestekes képek
Öt darabban küloÅNmb küloÅNmb fele materiakrol olajfestekes kepek
Öt darabban az Samson historiaja es nemely kiralyok kepi de nem olaj festekes
Teleki Janos szallasán
Egj hoszszu viragos karpit
Hat darab utanna valo viragos karpit
Ket darab ablak közi valo viragos karpit“
Megjegyezzük, hogy Teleki Sándornak Szebenből Gernyeszegre hozatott képei között
1728-ban ott voltak a hónapok allegorikus ábrázolásai is (Biá s I s t v á n: Erdélyi művészettörténeti
adatok. M. 1911. 370—371).
A jegyzékben szereplő régeni képírót azonosnak tartjuk azzal a György piktorral,
aki 1697 előtt Béldi Zsuzsannának dolgozott Kondidon. Három forintról szóló kötelezvényének
külső oldalára rávezették, hogy az ígért munkát nem tudta elvégezni, mert
közben meghalt. A kötelezvény szövege a következő: En Szász Regenbe lako kep iro
gjörgj adom tutara mindeneknek az kiknek ülik ez levelemnek Rendiben quod in hoc
An(no) 1697 Die 2 ianuari mivel hogj en dolgoztam a Tekintetes nagsagos Beldi Susana
Aszonj ö nagsaganak es en nekem fizetet ö nagsaga harom magjar fonntal töbet azert
adom ö nagsaganak ez kezem irasat hogj ha en ö nagsaganak meg nem füzetnek avagj
a mikor ö nagsaga dolgozni hivatna el nem akarnék jőni tehat Duplomot vetethessen
ö Nga en raitam minden nevel neveszendö heljeken ha en el nem akarnek jőni a mikor
ö Nga dolgozni hivat ha pedig meg talalnek az üdoÅN alat halni az felesegemen avagj
gjermekimen meg vetethesse ö Nga az harom magjari forintokot hogj ha pediglen vakmerösegre
vetnem magamot es gjermekeimet es meg nem adnak a fen meg irt penzt avagj
dolgozni nem akarnak reja magam szemeljehez is hosza njulathason ö Nga es mind adig
dolgoztason ö Nga az mig az harom formt fel telik a meljet keszem irasaval es Szokot
petsetemel meg erösitetem.
Datum Komlod et ut supra Anis
Geörgius, pictor regeniensis“
AkadLt. Wesselényi-levéltár, Curiosa feliratú csomó.
Nyomtatott párnahaj: KÁLt. KVLt. No. 166 a (1685). No. 150 (1669).
Bőrkárpit: B a r a n y a i n é: BGpal. 254. J a k ó: Otth. 371. V o i t: Otth. 153—159.
Macskási Mihály búzásbocsárdi udvarházában lévő javainak inventáriuma, 1656. AkadLt,
Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 5.
Szőrben kidolgozott állatbőr: B a r a n y a i n é: BGpal. 250. Radvánszky: MaCsH.
I. 18. T h a l l ó c z y L a j o s: I. Apafi Mihály udvartartása. Századok. 1878. 517.
Keleti szőnyeg: C s á n y i K á r o l y: Erdélyi török szőnyegek. Magyar Iparművészet.
1914. J a j c z a i J á n o s: Kisázsiai szőnyegekről. Magyar Művészet. 1935. U ő.:
Az Erdélyben előforduló szőnyegekről. Pt. 1942. J a j c z a i n é K a n y ó E r z s é b e t:
A keleti szőnyeg. Bp., 1938. Led á c s K i ss A l a d á r—Sz ű t sné Br e n n e r
K l á r a: Ismerjük meg a keleti szőnyegeket. Bp., 1963. S i k l ó s s y L á s z l ó: Erdélyi
szőnyegek. Pt. 1925. S c h mu t z l e r, E mi l: Altorientalische Teppiche in Siebenbürgen.
Leipzig, 1933.
XVI. századi szőnyegek: Bl. III. 170—172. ábra. J a k ó: Otth. 372—373. T e u t s c h,
F r i e d r i c h: Aus der Zeit der sächsischen Humanismus. AVsL. 1881. 244.
T o r ma K á r o l y: XVI. századi összeírások. TT. 1879. 560.
A fejedelmi palota szőnyegei: B a r a n y a i n é: BGpal. 254—258.
Kemény Simon szőnyegei: Kemény Simon aranyosmeggyesi javainak inventáriuma,
1662, TT. 1881. 780.
273
Barcsainé szőnyegei: Barcsai Ákosné lefoglalt javai összeírása, 1661. TT. 1887. 381,
389, 390.
Macskási Mihály szőnyegei: Macskási Mihály búzásbocsárdi udvarházában levő javainak
inventáriuma, 1656. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 5.
Sava Brancovici szőnyegei: L u p a ş, M a r i n a L: Mitropolitul Sava Brancovici. Cluj,
1939. 107.
Kolozsvári szőnyegek: J a k ó: Otth. 372—374.
Díván szőnyeg: B a r a n y a i n é: BGpal. 254—255. V o i t: Otth. 150—152.
Skarlát szőnyeg: B a r a n y a i n é: BGpal. 255. R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 15. V o i t:
Otth. 150. KÁLt. KVLt. No. 111 (1637). Lupaş: DocT. 375.
Thököly-leltár: V o i t: Otth. 150—152.
Fémszálas szőnyeg: L e d á c s—Sz ű t s: i.m. 75. B a r a n y a i n é: BGpal. 257.
Vörös szőnyeg: Komis Gáspár javainak inventáriuma,. 1662. TT. 1884. 146. Barcsai
Ákosné lefoglalt javai összeírása, 1661. TT. 1887. 389. A Macskási Ferenc ládáiban levő
javak inventáriuma, 1634. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 51.
KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 97 (1615). Fasc. I. No. 97 (1620). Fasc. I. No. 137 (1628).
No. 111 (1637). RDL. I/29 (1655).
Fehér szőnyeg: Kemény Simon aranyosmeggyesi javainak inventáriuma, 1662. TT.
1881. 780. KÁLt. KVLt Fasc. I. No. 77 (1604). Fasc. I. No. 97 (1620). Lupaş: DocT. 375.
Fehér csókás szőnyeg: KÁLt, KVLt. No. 107 (1635). No. 111 (1637). RDL. 1/29 (1655).
Fehér csipegetett szőnyeg: KÁLt. KVLt., Fasc. I. No. 96 (1655).
Fehér babos szőnyeg: KÁLt. KVLt No. 111 (1637).
Sárga szőnyeg: Macskási Baltazár és Mihály küloÅNnfeÅLle ingóságainak leltára,' 1656.
AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV. No. 6. KÁLt. KVLt. Fasc. I.
No. 88 (1611); Fasc I. No. 97 (1615). RDL I/29 (1655).
Hazai szőnyegek: R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 14. KÁLt KVLt. RDL. I/29 (1655).
Szőnyegméret: B a r a n y a i n é: BGpal. 255, 257. Portai feljegyzések a XVI. századból.
Közli: B a r a b á s S a mu. TT. 1881. 180. KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 88 (1611).
Festészet, képírók: ÁÉ. 1889. 275—276.. (Weinrich alább idézendő cikkének magyar
kivonata.) A l b r i c h, K a r l: Die Bewohner Hermannstadts im Jahre 1657. AVsL. 1882.
290. B a l o g h J o l á n: Vég-Várad vára. Kvár., 1947. 29, 34. B a r a b á s S a mu: A kolozsvári
képírók céhszabályai. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1898. 112. B i á s I s t v á n:
Erdélyi címerfestők és képfaragók 1680-ban. M. 1909. 201—202. Czakó Elemér: A
kolozsvári képírók céhszabályai. M. 1902. 359—362. Uő.: Céhbeli képírók Kolozsvárt.
E.M. 1908. 35—40. G a r a s: Fest 62, 64, 71. Jelentés a nagyenyedi kollégium
és kolozsvári egyház javainak megvizsgálásáról 1697-ben. Közli: D r. T ö r ök
István. TT. 1899. 45. K e l e me n L a j o s: Képíró Gotthárd. M. 1907. 274. Uő.:
Bethlen Gábor rendeletei Kolozsvár főbíráihoz a kolozsvári képírókról. M. 1907.
348—349. Uő.: Gyulafehérvári Pál deák. M. 1908. 208—209. U ő.: Ötves Pomerán
Gergely (György?), a gyulafehérvári udvari képíró. M. 1912. 75. U ő.:
Adatok a kolozsvári képírás történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum
Érem- és Régiségtárából. 1916. 165—174. U ő.: Szárhegyi Lázár István oltármegrendelése
Lengyel Pétertől 1670-ben. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából.
1916. 175—178. U ő.: Egy háromszáz éves erdélyi magyar festőművészeti emlék. A
nagybányai Csengeri, másként Képíró család címereslevele. Pt 1927. 176—180. K e mé n y
L a j o s: Lucius Transylvanus. M. 1913. 78. Uő.: Tóbiás (nagyszebeni képíró). M. 1913.
238. Levelek és acták Bethlen Gábor uralkodása történetéhez. 1620—1629. Közli S z i l á g y i
S á n d o r. TT. 1886. 232. Me t e ş, Ş t e f a n:. Istoria bisericii şi a vieţii religioase a
Românilor din Transilvania ţi Ungaria. Sibiu, 1935. 420, 424, 433. U ő.: Zugravii bisericilor
române. ACMI. 1926—1928. 114. Uő.: Din istoria artei religioase române. I. Zugravii
bisericilor române, Cluj, 1929. 15—24. U ő.: Nota despre zugravii bisericilor române. (Retipărire
din Revista Teologică.) Sibiu, 1932. R o t h, V i c t o r: Beiträge zur Kunstgeschichte
Siebenbürgens. Strassburg, 1914. 8. U ő.: Siebenbürgische Altäre. Strassburg, 1916. 194.
U ő.: Erdélyi oltárok. ÁÉ. 1917. 98. U ő.: Das MühlbaÅNcher Altarwerk. AVsL. 1903. 68.
S W. Heimische Künstler. KVsL. 1884. 53. S c h. A.: Heimische Künstler. KVsL. 1884. 77.
Weinrich, W.: Künstlernamen aus siebenbürgisch—sächsischer Vergangenheit. AVsL. 1889.
45—78. Zur siebenbürgischen Kunstgeschichte des 17. Jahrhunderts. KVsL. 1890. 65—66. Itt
található Bornemisza Annának Johannes Hermann-nal kötött szerződése a gyulafehérvári
palota kifestésére; magyarul: Századok. 1890. 368—370. Quellen zur Geschichte der Stadt
Kronstadt. IV. Brassó, 1903. 194.
274
Családi képek, portrék, gyűjtemények városon és vidéken: Barcsai Ákosné lefoglalt:
javainak összeírása, 1661. TT. 1887. 389. B i á s I s t v á n: Erdélyi művészettörténeti adatok.
1. Teleki Sándor képtárának jegyzéke. M. 1911. 370—371. B i e 1 z, J u l i u s: Porträtkatalog
der Siebenbürger Sachsen. Hamburg, 1936. B í r ó B é l a: A bonchidai kastély képei.
Erdélyt Helikon. 1943. 595—603. Bíró: Kast. 94—96. Bíró József; A bonchidai
Bánffy-kastély családi arcképei. Lyka Károly emlékkönyv. Bp.. 1944. 191—220. U ő.: A
koronkai Toldalaghi-kastély. Pt. 1938. 68—70. C s a k i, M i c h a e l: Br. Brukenthalisches
Muzeum. Führer durch die Gemäldegalerie. Hermannstadt, 1923. É b l e G á b o r: A Károlyi
grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Bp., 1897. 41. K a z i n c z y F e r e n c:
Erdélyi levelek. Pest, 1817. 93. G a r a s: Fest. 66—67, 124. Jakó: Otth, 374—375. O r b á n
B a l á z s: i.m. III. Pest, 1869. 33. R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 17. Teleki Mihály levelezése.
Szerkeszti G e r g e l y S á mu e l. IV. Bp., 1908.. 281. A Macskási Ferenc ládákban
levő javainak inventáriuma, 1634. AkadLt. Iktári Bethlen-levéltár, Reg. VI. Fasc. CXCV.
No. 15.
Bethlen Gábor Bécsben száz képet vásárolt 300 forintért. 1625-ben Velencéből jött
kolozsvári árusoktól Gyulafehérváron nyolc Szibilla-képet 8 tallérért s két királyképet
3 tallérért vett. 1622-ben arcképért 15 körmöci aranyat fizetett ki egy nagyszombati képírónak.
G a r a s: Fest. 144, 158.
TükoÅNr: J a k ó: Otth. 389. Barcsai Ákosné lefoglalt javai összeírása, 1661. TT. 1887.
387, 389. Veér György ingóságainak inventáriuma, 1697. TT. 1885. 407. R a d v á n s z k y:
MaCsH. I. 32, 33. Portai följegyzések a XVI. századból. Közli: B a r a b á s S a mu. TT.
1881. 178. KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 147 (1630).
Gertyatartó: A gyertyatartók anyaga főleg vas, ón, réz, de hellyel-közzel ezüst és
aranyozott darabok is előfordulnak. A fejedelmi udvarban, küloÅNnoÅNsen Bethlen Gábor tulajdonában,
több drága művészi darabot tartottak nyilván. B a r a n y a i n é: BGpal. 242—243.
Barcsai Ákosné lefoglalt javai összeírása, 1661, TT. 1887. 384. Uzdiszentpéteren (1679)
sóból készített gyertyatartók is voltak. A gyertyák mellett sok üveges és lantornás lámpás,.
„török lámpás“, fáklyák és szövétnekek szolgálták a kinti és benti világítást.
Reneszánsz bútor: B o d e, Wi l h e l m: Italienische Hausmöbel. Leipzig, 1920, F e u ln
e r, A d o l f: Kunstgeschichte des Möbels (Propyläen kiadás). Berlin, 1927. J a c q u ma r t,
A l b e r t: Histoire du mobilier. Paris, 1876. K a e s z G y u l a: A bútorstílusok. Bp., 1962.
K o e p p e n, Al f r e d — Br e u e r, Ca r l: Geschichte des Möbels. Berlin — New York,
1904. Schmitz, Hermann: Das Möbelwerk. Berlin, 1926. S c h r o t mü l l e r, F r i d a:
Wohnungskultur und Möbel der italienischen Renaissance. Stuttgart, 1921, Vogelsang,
Wa l t e r: Holländische Möbel im Niederländischen Muzeum zu Amsterdam. Amsterdam
und Leipzig, 1910.
Templomi bútorok: B a l o g h: ER. 324—326. V ă t ă ş i a n u: ArataF. 859—862.
Világi bútorok: B á r á n y n é O b e r s c h a l l Ma g d a: Magyar bútorok. Bp., 1939.
U ő.: Az Országos Iparművészeti Múzeum régi magyar bútorai. Magyar Művészet. 1934.
208—217. Európai bútorok a XV— XVII. században. A vezetőt írta és a kiállítást
rendezte B a t á r i F e r e n c. Bp., 1967. B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: A magyarság
néprajza. I. Bp., é.n. (1941). 217—249. D o ma n o v s z k i Gyö r g y: A magyar parasztbútor.
Bp., é.n. É b e r L á s z l ó: A bútorművesség emlékei Magyarországon. Iparművészet
Könyve. II. Bp., 1902. J a k ó: Otth. 376—381. S z a b o l c s i H e d v i g: Régi magyar bútorok.
Bp., 1954. V é g h G y u l a: Múlt idők színes berendezőművészete. Magyar Ipar~
művészet. 1932. 1—2. Vo i t: Otth. 164—194. Zlinszky-Sternegg Maria: Renaissance
inlay in old Hungary. Bp., 1966.
Intarziás bútor: J a k ó: Otth. 377, 378. V o i t: Otth. 170. KÁLt. KVLt. Hagyatéki
leltárak könyve. Vol. I (1587—1589). Fasc. II. 7—26. lap.
Mintásan festett bútor: J a k ó: Otth. 377, 379. V o i t: Otth. 166, 169. KÁLt. KVLt.
Hagyatéki leltárak könyve. Vol. I (1587—1589). Fasc. II. 8. lap. Fasc. I. No. 65 (1596)-
Fodorpapirossal borított bútor: J a k ó: Otth. 380.
Esztergályozott bútor: J a k ó: Otth. 379. V o i t: Otth. 169.
Bútoranyag: Bá r á n y n é O b e r s c h a l l M a g d a: Magyar iparművészet a hódoltság
korában. Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., é.n. 610. Apafinak dió- és körtefából'
k.szült bútorai voltak (Radvánszky: MaCsH. I. 35.). A besztercei polgárok tulajdonában
piros ébenfa asztal, hársfa asztalok és juharfa szék fordult elő.
Kelengyeládák, díszládák: B á r á n y n é O b e r s c h a l l Ma g d a: Régi magyar kincsesládák.
Magyar Iparművészet. 1935. 174—176. U ő.: Magyar iparművészet a hódoltság
korában. Magyar Művelődéstörténet. III. Bp., é.n. 609. B a t á r i F e r e n c: Késő rene-
275
szánsz magyar ládák a bútorosztály újabb szerzeményei között, Iparművészeti Múzeum Évkönyve.
Bp., 1966. 45—59. F e u l n e r, A d o l f: Kunstgeschichte des Möbels. Berlin, 1927.
88—94, 163, 194, 195. J a k ó: Otth. 378. R a d v á n s z k y: MaCsH. I. 23—24. S z a b o lc
s i H e d v i g: Régi magyar bútorok. Bp., 1954. 26. V o i t: Otth. 160—169.
Ládaméret: J a k ó: Otth. 376—378.
Kazetták: F e u l n e r, A d o l f: i.m. 94. J a k ó: Otth. 378. K a e s z G y u l a: A
bútorstílusok. Bp., 1962. 98. V o i t: Otth. 170. Barcsai Ákosné lefoglalt javainak összeírása,
1661, TT. 1887. 373, 377, 387. KÁLt KVLt. Hagyatéki leltárak könyve, Vol. I (1587—1589).
Fasc. II. 40. lap. Fasc. I. No. 77 (1604). Pasc. I. No. 97 (1615). Fasc. I. Na 147 (1630).
No. 109 (1636). RDL. I/29 (1655). No. 166a (1685). No. 170 (1689).
Népi láda: Bá t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: i.m. I. 230—234. Szekrény-láda: KÁLt.
KVLt. Fasc. I. Na 96 (1615). Fasc. I. No. 97 (1620). Fasc I. No. 119 (1622). Fekvó
szekrény: KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 96 (1615). Székely szekrény: KÁLt. KVLt. No. 109
(1636). Ládát jelentő szekrény-adatok: KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 90 (1611). No, 43
(1659). No. 175 (1692). Fekvó láda: KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 146 (1629). No. 111 (1637).
RDL. 1/29 (1655).
Reneszánsz szekrény: Rédey Jánosné Kornis Margit nászhozománya 1627-ből. TT.
1885. 39. Kapi Fruzsina szekrénye: B á r á n y n é O b e r s c h a l l Ma g d a: i.m. 609.
Szekrény-láda: KÁLt. KVLt. Fasc. I. 96 (1615). Fasc. I. No. 119 (1622).
Almárium: J a k ó: Otth. 383. R a d v á n s z k y: MaCsH. t 25. V o i t: Otth. 171.
F e u l n e r, A.: i.m. 178—179, S c h mi t z, H e r ma n n: Das Möbelwerk. Berlin, 1926. 152.
Pohárszék: Radvánczi Istvánnak MagyarfülpoÅNsoÅNn 1599-ben van pohárszéke (To r ma
K á r o l y: XVI. századi összeírások. TT. 1879. 564.). Pohárszék-láda: R a d v á n s z k y:
MaCsH. L 27—28. V o i t: Otth. 178. Pohárszék-abrosz: Barcsai Druzsiána hozománya,
1643. TT. 1887. 792. Veér György ingóságainak leltára, 1697. TT. 1885. 405. Német és
németalföldi hatás: S z a b o l c s i H e d v i g: i.m. 24. V o i t: Otth. 178. Bárányné
O b e r s c h a l l Ma g d a: i.m. 612. Bethlen Kata márványozott pohárszéke. Uo. 610.
Bethlen Gábor pohárszéke: B a r a n y a i n é: BGpal. 243.
Téka, tálas, rúd, fogas: B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: i.m. I. 245, 246, 246—248.
Pad: J a k ó: Otth. 379. B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: i.m. I. 218—221.
Padfedél: J a k ó: Otth. 374. Radvánczi István padfedelei, 1599. Torma Károly:
XVI. századi összeírások. TT. 1879. 564. KÁLt. KVLt. Hagyatéki leltárak könyve,
Vol. I (1587—1589). Fasc II. 7, 19, 24, 37, 40, 41, 49, 68, 69. lap.
Fal oldalára való deszka: B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: i.m. I. 221—222. J a k ó:
Otth. 369.
Hosszú szék: KÁLt. KVLt. No. 111 (1637).
Padszék: Bá t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: i.m. I. 221. F e u l n e r, A l f r e d: i.m.
220. J a k ó: Otth. 379. Ra d v á n s z k y: MaCsH. I. 28. S z a b o l c s i He d v i g: i.m.
31. V o i t: Otth. 179.
Karszék: B á t k y—Gy ő r f f y—Vi s k i: i.m. I. 237—238. J a k ó: Otth. 379. A
padokhoz hasonlóan ezeket a karszékeket is néha szőnyeggel vonták be: KÁLt. KVLt.
Fasc. I, No. 147 (1630). A gyulafehérvári palota inventáriuma hat darab, székre való
kecsét emleget; B a r a n y a i n é: BGpal. 258. A kolozsvári asztalosok tevékenysége: A kolozsvári
asztaloscéh jegyzőkönyve. 1644—1690. 50—56. lap.
Egyes szék: Bá r á n y n é O b e r s c h a l l M a g d a: i.m. 160. Bá t k y—Gy ő r f f y
—Vi s k i: i.m. I. 234—237. H u s z k a J ó z s e f: Teleki Mihály széke. ÁÉ. 1895. 93—94.
Schmitz Hermann: i.m. 88—89. Szabolcsi Hedvig: i.m. 27. Vo i t: Otth.
185—186. KÁLt. KVLt. Fasc. I. Na 65 (1596).
„Setzei“ szék: B a r a n y a i n é: BGpal. 255, 256. J a k ó: Otth. 380. S z a b o l c s i
Hedvig: i.m. 27. Voit: Otth. 178. A hímzett székekről: P a l o t a i G e r t r u d: Árva
Bethlen Kata fonalas munkái. Erdélyi Tudományos Füzetek. 1944.
Agyak: B a l o g h: ER. 342. B a r a n y a i n é: BGpal. 255, 256. F e u l n e r, A l f r e d:
i.m. 184—185. J a k ó: Otth. 381. Voit: Otth. 179, 182. KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 119
(1622). No. 111 (1637).
Agyfőtől valók, ágytakarók: J a k ó: Otth. 382—383. KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 147
(1630). No. 131 (1643). No. 155 (1677). No. 165 (1684). No. 178 (1694).
Asztal: J a k ó: Otth. 378. V o i t: Otth. 169. KÁLt. KVLt. hagyatéki leltárak könyve.
Vol. I (1587—1589). Fasc. II. 2, 8, 19, 24, 40, 41, 48, 70. lap. Ládás asztal: B á t k y—
Győ r f f y—Vi s k i: i.m. I. 242—244.
Asztaltakaró: B a r a n y a i n é: BGpal. 255, 256, 257. J a k ó: Otth. 373.
276
BOKÁLY-KÁLYHA, BOKÁLY-KEMENCE
A bokály szó eredetére és meghonosodására lásd: B e n k ő L o r á n d: Bokály. Magyar
Nyelv. 1956. 450—456. Magyar Etymologiai Szótár. I. Bp., 1914. 456. hasáb. Magyar
nyelvtörténeti szótár. I. Bp., 1890. 265. hasáb. Magyar Oklevélszótár. Bp., 1902—1906.
80. hasáb. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I. Bp., 1967. 327.
A bokály-készítményekkel és a bokály szó magyarázatával eddig a következők foglalkoztak:
C s e f k ó G y u l a: Bokályos ház. Magyar Nyelv. 1927. 197—201. Elemzései
során Csefkó arra az eredményre jut, hogy a bokály szó „anyagjelző“, ami „állandó
jelzője volt azoknak az edényeknek, amelyeket a szintén bokály szóval megnevezett
korsófajtával azonos vagy hozzá hasonló anyagból készítettek, esetleg a bokályokhoz hasonlóan
díszítettek is“. S z a b ó T . A t t i l a: Bokály-kemence. Magyar Nyelv. 1940. 187. Ő
elfogadja ugyan Csefkó magyarázatát, de fokozottabb figyelmet szentel a mintakincs kérdésének.
„Az erdélyi falvakban—írja—még sok szép példányát lehet látni olyan
kemencéknek, amelyeket erdélyi eleink bizonyára bokály-kemencé-nek neveztek volna.
Ezeknek a kemencéknek a csempéin küloÅNnboÅNző domborművű virág- és állatdíszek, tehát
ugyanolyan táblák voltak, mint a bokályos ház falait díszítő cserép, illetőleg majolika
lapok.“ H e r e p e i J á n o s: Bokályos ház. Emlékkönyv Kelemen Lajos szület.s.nek nyolcvanadik
évfordulójára. Kvár., 1957. 326—333. Herepei a bokályos ház csempéinek eredetével
foglalkozva azokat a török agyagművesség körébe utalja, s ezzel magyarázza, hogy
használatuk kizárólag csak a fejedelmi udvarra korlátozódott.
A gyalui vár 1666-os kályha-adatát lásd: J a k ó Z s i g mo n d: A gyalui vártartomány
urbáriumai. Kvár., 1944. 169, 170.
A kolozsvári polgárok XVI. századi otthonában is több olasz iparcikket találunk.
Ezek koÅNzül említésre méltó a Herczegh István 1589-ből való hagyatéki leltárában szereplő
„bokalj chesze“, ami minden bizonnyal még olaszföldi fajánszára volt (Ja k ó: Otth. 385.).
Az anabaptistákra vonatkozóan lásd: Á l d á s s y A n t a l: Az anabaptisták Magyarországon
a XVI. és XVII. században. Katolikus Szemle. 1893. Krisztinkovich Béla:
Beiträge zur Frage der Habaner Keramik. Zeitschrift des Vereins der Keramikfreunde.
Schweiz, 1957. ML. IL 324—326. S e n i V a l é r: Az anabaptizmus. Bp., 1907.
Az Alvincre telepedett anabaptisták: Á l d á s s y A n t a l: Az anabaptisták kiváltságlevele.
TT. 1892. 367. Bakk Endre: Alsófehérvármegye helységei. Az Alsófehérvármegyei
Történelmi Régészeti és Természettudományi Egylet Tizenharmadik Évkönyvet
Gyulafehérvár, 1904. J a k a b E l e k: Erdély és az anabaptisták a XVII—XVIII. században.
Keresztény Magvető. 1876. T ó t h Mi k e S . J.: Az anabaptisták Erdélyben és Delphini.
Katolikus Szemle. 1892. V e s z e l y K á r o l y: Az alvinci plébánia. Magyar Sion.
1863.
Bethlen Gábor az anabaptisták kiváltságlevelét 1622. július 4-én adta ki Gyulafehérváron.
Átírva Mária Terézia 1767. május 2-án Bécsben kelt privilégiumában. Lásd Kemény
Sámuel gyűjteményében: Chartophilatium Transilvanium. Tom. XXIII. privilegia,
vol. I. (AkadLt.). Az 1622. május 1—23 között tartott kolozsvári országgyűlés XXIII.
paragrafusa: Erdélyi Országgyűlési Emlékek. VIII. Bp., 1882. 102.
Az újkereszteny „mívek“ limitációi: 1627. április 4—10 között tartott gyulafehérvári
országgyűlés VI. artikulusa: Erdélyi Országgyűlési Emlékek, VIII. Bp., 1882. 370. 1631.
június 5 és július 1 között tartott gyulafehérvári országgyűlés XXIX. paragrafusa. Erdélyi
Országgyűlési Emlékek. IX. Bp., 1883. 271. Ez utóbbiban kiváltságaik megerősítéséről
van szó, ahol egyebek mellett a következőket olvashatjuk: „De mivel ekkédig a szász
városok sokadalmiban árujokkal nem szabad volt menniek, ezután se menjenek.“ Az 1625.
május 1—29 között tartott gyulafehérvári országgyűlésen hozott limitáció: Erdélyi Országgyűlési
Emlékek. VIII. Bp., 1882. 296. Az 1626. május 24. és június 17. között tartott
gyulafehérvári országgyűlésen elfogadott limitáció: i.m. 348. Az 1627. április 4. és 10.
között tartott gyulafehérvári országgyűlésen elfogadott limitáció: i.m. 404. Az 1627. október
22-én kibocsátott limitáció: i.m. 468. Az 1627. október 24-én kibocsátott limitáció:
i.m. 478.
A habán fazekasságra vonatkozóan lásd: B i e l z, J u l i u s: Eine „Habaner“ Töpfersiedlung
in Siebenbürgen. Wiener Zeitschrift für Volkskunde. 1927. 8—13. U ő.: Winzer
Krüge. KVsL. 1927. 17—23. P . B r e s t y á n s z k y I l o n a: A kerámia és a porcelán története.
Bp., 1966. 97—98. K a t o n a I mr e: A habán kerámia néhány kérdése. Az
Iparművészeti Múzeum Évkönyve. 1964. 73—78. K r i s z t i n k o v i c h Bé l a: „Nobilis amphorius
magister“. Művészettörténeti Értesítő. 1958. 2—3. szám. 134—141. U ő.: Habán ,in-
277
kunábulumok“ nyomában. Művészettörténeti Értesítő. 1968. 1—2. szám, 73—79. L a y e r
K á r o l y: Az erdélyi habánok története. A Műgyűjtő. 1928. 146—148. S z e n d r e i J án
o s: A habánok története Magyarországon és a habán majolika. Művészeti Ipar. 1889.
161—176.
Az 1679-ből való „vinczi kalyha formara“ készített kályha. S z a b ó T . A t t i l a:
Erdélyi kemence-adatok a XVII—XIX. századból. Etnographia. 1941. 71.
Az erdélyi anabaptisták megtérítésére Mária Terézia 1763. augusztus 30-án adott
rendeletet Baytai Antal József püspoÅNknek (Tó t h Mi k e S . J.: i.m. 775.). Az erőszakos
térítés következtében sokan elmenekültek Alvincről, s Tövisen — Teiuş — Szászkeresztúron
— Criţ —, Szászkézden, Garádon — Dacia —, Segesváron és Medgyesen — Mediaş
— telepedtek le (Tó t h Mi k e S . J.: i.m. 775, 791—792. V e s z e l y K á r o l y: i.m. 442,
443.). A szászkézdi fazekasközpont készített fehér-kék mázas kályhákat, s nem lenne
érdektelen megtudni, hogy a Szászkézdre menekült habánok milyen mértékben hatottak
a helyi kerámia jellegének alakulására.
A BETHLENSZENTMIKLÓSI KASTÉLT
A kastélyra vonatkozó fontosabb könyvészeti anyag: B a l o g h: RenÉp. 57. B a l o g h
J o l á n: Bethlenszentmiklós műemlékei. Pt. 1933. 301. U ő.: A renaissance építészet és
szobrászat Erdélyben. Magyar Művészet. 1934. 152—153. B i e r b a u e r, V i r g i l: Nicolas
Bethlen un grand-seigneur architecte. Nouvelle Revue de Hongrie. 1935. II. 314—323.
U ő.: Bethlen Miklós, az építész. Szépművészet. 1942. 141—143. B í r ó: Kast. 29—30.
B í r ó: EM. 86—88. C s a b a i I s t v á n: Az erdélyi reneszánsz művészet. Bp., 1934. 30—37.
G e r e v i c h T i b o r: Erdélyi magyar művészet. Erdély. Bp., 1940. 161. I o n e s c u: ArhR.
II. 200, 201. R a d o s J e n ő: Magyar kastélyok, Bp., 1939. 34. S e b e s t y é n: ArRT. 40,
41, 42, 44, 46, 47, 59, 96, 115.
A kastély beosztása: Bethlen Miklós Önéletírása. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel
ellátta V . Wi n d i s c h É v a. I. Bp., 1955. 233—234. Az építésre való utalások: I. 118,
119, 228—229, 233, 234, 241, 323, 333.
Vay Ádám gazdasági utasításai. Dancka, 1715. 13. lap. AkadLt. Kemény József
gyűjteménye.
A nyílt árkádos hosszú tornácok kérdésére lásd: Balogh: RenÉp, 52. B a l o g h:
Stil. 82, 101, 110—111, 126—128.
A földszinti emléktábla ma már nincs meg. Szövegét a konskripció (5. lap) alapján
közlöm. Lásd még: L u k i n i c h I mr e: A bethleni gróf Bethlen család története. Bp.,
é.n. 301.
Az Egurvar-ral (Anjou-kori okmánytár. I. Bp., 1878. 302.) kapcsolatos feltételezés
Jakó Zsigmondtól származik. A kőhordás nagy jobbágymunkájának emlékét a hagyomány
napjainkig megőrizte. Demeter József (1957-ben 73 éves volt) bethlenszentmiklósi lakós,
nagyapjától hallotta, hogy a kastélyhoz a glogovéci tetőről hordták a régiek a köveket.
A délkeleti sarokbástya alatti pince ajtajának dátuma a konskripció 57. lapján.
Az emelet emléktáblájának szövege a konskripció 26. lapján található. Valószínűleg
ennek helyére került az 1856. évi Brukenthal-féle restauráció emléktáblája.
A stukkók leírásait a konskripció 9, 10, 11, 14. lapján olvashatjuk. Megemlékezik
a stukkókról: C s a b a i I s t v á n: Lm. 36—37., valamint B e d ő h á z i J á n o s is (Az
Osztrák—Magyar Monarchia írásban és képben. VII. Bp., 1901. 499.). Bethlen Miklós
német képírója: Önéletírás I. 317, 318. Külső falfestés: konskripció, 60—61. lap.
A felvonóhídnak Sebesváron—Bologa—is volt lappancsa, s az 1715-ös leírás
szerint a „régi felső kapu előtt“ a híd alatti pincében borokat tartottak. Bánffy Farkas
jószágainak urbáriuma, 1715. AkadLt. Bánffy-levéltár, Fasc. XLIII. No. 15.
Bethlen Miklós apokrif önéletrajza: Groff Bethlen Miklos ifjukori életének, ugy
Erdély ország akkori Történeteinek tulajdon magától Frantzia Nyelven valo le irása. Kvár.,
1804. 315. Fordítás az 1736-ban Amsterdamban megjelent eredetiből.
A bástyák feliratai megtalálhatók a konskripció 63, 65, 74, 78, 79. lapján.
Radnót, árkádok: B a l o g h J o l á n: Késő-renaissance. A magyarországi művészet
története. I. Bp., 1956. 310. I o n e s c u: ArhR. II. 197. S e b e s t y é n: ArRT. 109. A
városi építészetben a nyílt udvari árkádra, küloÅNnoÅNsen Szeben, Medgyes és Brassó viszonylatában,
több példát hozhatunk fel. Úgy tűnik, hogy Kolozsváron, legalábbis kőből építve,
278
csak szórványosán fordult élő. S i g e r u s, E mi l: Von altem Hermannstadt. Sibiu. 1922.
70, 71, 73. S e b e s t y é n: ArRT. 22. B a l o g h: Kvár. 24.
Zsibó.—Bethlenszentmiklós kapcsolata: Bíró: EM. 64—65.
Schweininger 1764. X. 25-én felvett költségjegyzéke és szerződése: AkadLt. Bethlenlevéltár,
limbus. Az Alvinczi ház megépítésére kötött szerződés 1796. IX. 10-én kelt.
AkadLt. Alvinczi-levéltár, limbus.
Mezősámsondon Josef Hoffmayer kőfaragó dolgozott, s valószínűnek tartjuk, hogy
a kastély építője is a kolozsvári mesterek koÅNzül került ki, a kolozsvári Rédey ház munkálatainál
többször igénybe vett Franz Gindtner lehetett. Görgényszentimre, valamint a
lebontott bonyhai kastély homlokzatának feltűnő hasonlósága s az előbbinek Mezősámsonddal
való kapcsolata azt sejteti, hogy Görgényszentimrére a Bethleneknek Marosvásárhelyen
is dolgozó kolozsvári mesterek jutottak el.
A mai kolozsvári műemlékanyagban a XVIII. század derekáról való árkádot is
találhatunk: Herepei ház (1751) és az 1769-ben átalakított Mátyás-szülőház (De b r e c z e n i
L á s z l ó: az 1935. évi kolozsvári műemlékösszeírás. Emlékkönyv Kelemen Lajos szület.s.nek
nyolcvanadik évfordulójára. Kvár., 1957. 242.).
Szabó Sámuel udvarbíró Kornis Istvánhoz intézett levele, 1699. XII. 27. AkadLt.
Mike Sándor gyűjteménye, limbus.
A bethlenszentmiklósi kastélyról írott korábbi tanulmányom (B. Nagy Margit: Adatok
a Bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéhez. Emlékkönyv Kelemen Lajos szület.s.nek
nyolcvanadik évfordulójára. Kvár., 1957. 485—495.) a XVIII. századi renoválást nem
tárgyalja.
A HADADI KASTÉLY
A hadadi kastély építésére vonatkozó iratok egy kötegben találhatók: AkadLt. Wesselényi-
levéltár, limbus. A köteg a következő iratokat tartalmazza: Josef Litzmann szerződései:
1761. ápr. 29, 1768. aug. 24. Szerződés-kiegészítés 1763. jan. 22. Franz Gindtner
szerződése 1772. nov. 20. (a rávezetett utolsó kifizetés 1773. nov. 7.). Franz Gindtnernek
1773. június 16-án Wesselényi Farkashoz írott leveléről készített regeszta (maga a levél
a missilis-anyagban van). Wesselényi Farkas 1774. május 3-án kelt levélfogalmazványa
Gindtnerhez és az arra kapott válasz regesztája. Johann Christian Bähr 1773. okt. 10-én
kelt szerződése (a rávezetett utolsó kifizetés 1776. nov. 14.). Szoldáti Antal 1774. nov.
8-án kötött szerződése, Szoldáti Antal „Projectum“-a az anyagszüks.gletről és az elvégzendő
munkákról. Ugyancsak az ő kezéből származó „Specificatio“ a szüks.ges
munkákról (dátum és év n.lkül). Johann Christian Bähr 1775. ápr. 10-én kelt szerződése
(a rávezetett utolsó kifizetés 1776. ápr. 25.). Johann Christian Bähr Wesselényi Farkashoz
1776. márc. 12-én intézett leveléről k.szült regeszta. Johann Wilke 1775. július 21-én
kelt szerződése (a rávezetett utolsó kifizetés 1777. szept. 27.). Christof Hoch 1777. július
22-én kelt szerződése. Szőke Mihály drági prédikátor 1777. aug. 25-én Wesselényi Farkashoz
írt levelének regesztája. Wesselényi Farkas 1777. aug. 26-án kelt levélfogalmazványa
a kolozsvári bíróhoz a lakatos ügy.ben. Augustin Flecher zsibói kőfaragó szerződése 1775.
aug. 16. (1776. okt. 15-ig két kályha k.szült el). Johann Peter Hermann kolozsvári
üveges 1775. okt. 19-én kötött szerződése (a rávezetett utolsó kifizetés 1776. szept. 19).
Wesselényi Farkas 1777. okt. 18-án kelt levélfogalmazványa Nagy György drági tiszttartóhoz
a kastély üvegez.s.vel kapcsolatosan. Anton Schuchbauer 1776. aug. 7-én kötött
szerződése. Josef Edlinger kőfaragó 1776. július 4-én kelt szerződése. A Kolozsvárról kivitt
faragott kövek specifikációja (aláírás és dátum n.lkül). Josef Hoffmayer specifikációja a
hadadi .pülethez megkívántató faragott kövekről (dátum n.lkül). Johannes Wilke 1776. okt.
24-én kötött szerződése (a rávezetett utolsó kifizetés 1777. szept. 27). Johann Christian
Bähr 1776. nov. 14-én kötött szerződése (a rávezetett utolsó kifizetés 1776. dec. 19).
Johann Christian Bähr 1777. febr. 4-én kötött szerződése két tölgyfából k.szült almáriumra
(a rávezetett utolsó kifizetés 1777. márc. 12.). Wesselényi Farkasnak drági tiszttartójához,
Nagy Györgyhöz írott levélfogalmazványa a kőfaragók közötti egyenetlenség
ügy.ben, 1776. aug. 5. A válaszlevél regesztája, 1776. aug. 15. Josef Leder 1783. jan.
25-én kelt szerződése. Anton Überlacher 1783. febr. 28-án kelt szerződése (a rávezetett
utolsó kifizetés 1785. nov. 25.). Josef Leder 1787. febr. 22-én kelt szerződése (a rávezetett
utolsó kifizetés 1788. márc. 10.). Anton Überlacher 1787. febr. 22-én kelt szerződése (a
279
rávezetett utolsó kifizetés 1788. okt. 1.). Szendrei János 1801. aug. 23-án kötött szerződése
Danila Tripon szerződései: 1800. szept. 9., 1800. szept. 22. Kocsárdi Mihály kőfaragó
nyugtája 10 forintról egy napóráért, 1805. máj. 8.
A Missilis-anyagból felhasználtuk Szabó András Wesselényi Farkashoz intézett, Ha
dadról keltezett levelein 1786. III. 6, V. 6, V. 10; 1787. I. 12, II. 11, VII. 17, VII 30;
1788. VII. 22.
Josef Litzmann-nal kapcsolatosan lásd: Ba l o g h I s t v á n: Debrecen. Bp., 1958.
30. A reá vonatkozó levéltári adatokat ugyancsak Balogh István szíves tájékoztatásának
köszönhetem. Mesterünk nevét Balogh Litsmann-nak írja, a magunk részéről azonban a
Litzmann változatot használjuk, mivel a mester maga is így írta alá szerződéseit, Litzmann
rajzai a fent említett építési csomóban a 18. és 19. szám alatt találhatók.
A Zsibón dolgozó debreceni mérnökről: Szabó András Wesselényi Farkashoz intézett
levele, Hadad, 1787. V. 29. AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
A ráckevei ét a Pest környéki kastélyokra: Y b l E r v i n: Savoyai Jenő herceg
ráckevei kastélya. A Szépművészeti Múzeum Evkönyve. Bp., 1929. A magyarországi művészet
története. I. Bp., 1956. 368—369, 370, 408—411. R a d o s J e n ő: Magyar kastélyok.
Bp., 1939. 15, 18, 20, 25, 40.
A kastély feliratai:
1. Az első építési periódusból származó címeres kő, mely ma a kastély kertjében
található, s elég rossz állapotban van. Felső részén Wesselényi Ferenc és Rédey Zsuzsanna
rokokó keretelésű címere áll. A címerpajzsok ovális alakúak, s keretük csigavonalas nyúlványban
végződik. A két címert liliomos korona és egy angyal fogja össze. Az említett
címerpajzs osztrák és cseh területen nem ritka, csak nálunk fordul elő szórványosan.
A felirat szövege:
MDCCLXIII ET SEQUENTRUS // AUXILIANTE DEO EX FUNDAMENTIS AEDIFICARE
FECIT // BARO FRANCISCUS WESSELENYI DE HADAD UTROR/um/
QUE SACR/ae/ CAES/areae/ ET APOST/olicae/ REG/iae/ MA/es/T/a/TUM STATUS //
ACT/uarius/ INT/imus/ CONSILIARIUS CAMERARIUS ET INCLIT/ae/ CO/mi/-
T/a/T/us/ SZOLN/ok/ MED/iocri/ SUPR/emus/ COMES CUM VITAE SUA SOCIA //
CHARISS/im/A COM/itissa/ SUSANNA RHEDEI DE KIS RHEDE // SOLI DEO SIT
GLORIA HONOR ET GRATIARUM A/cti/O IN SECU/lo/ SECULORUM AMEN
A másik két emléktábla a bejárat két oldalán található, ugyancsak csigavonalas nyúlványban
végződő ovális keretben.
2. A jobb oldali szövege:
HUIC AEDIFICIO AGENI
TORIBUS INCHOATO CORONID
EM IMPOSUIT B VOLFGANGUS
WESSELENYI DE HADAD SACRAE
CAESAREO REGIAE APOSTOLICAE
MAIESTATIS CAMERARIUS ET
COMITATIS MEDIOCRIS SZOLNOK
COMES SUPREMUS CUM CONS/o/R
TE SUA COMITISSA JULIANNA
DE BETHLEN MDCCLXXVI
3.A bal oldali szövege:
VIVITUR PARVO BENE
CUI PATERNUM SPLENDET
IN MENSA TENUI SALINUM
NEC LEVES SOMNOS TIMOR AUT
CUPIDO SORDIDUS AUFERT
HORATII CAR LIB II ODE XVI
1 schuch a bécsi öl 1/6-od része, kb. 31 és 1/2 cm.
A kolozsvári mesterek: Johann Christian Bähr, Josef Edlinger, Franz Gindtner, Gottfried
Hartmann, Johann Peter Hermann, Christof Hoch, Josef Hoffmayer, Josef Leder,
Anton Schuchbauer, Anton Überlacher tevékenységére vonatkozó adatokat lásd a Függel.kben.
280
A dolgozatban felsorolt mestereken k.vül Kocsárdi Mihály kolozsvári kőfaragó egy
napórát készített a kastélyhoz.
Asztalos Hantzi említése: Specificatio a Colonusok .pületjeihez megkivántato legszüks.gesebb
fákról. AkadLt. Wesselényi-levéltár, limbus.
A hadadi kastélyról írott korábbi tanulmányom (Benkő M.: Castelul din Hodod şi
unele consideraţii asupra arhitecturii barocului în Transilvania. SCIA. 1966. 1. szám,
93-108.) a mesterekkel kapcsolatos problémákat vázlatosabban érinti.
A ZSIBÓI KASTÉLY
A kastély monográfiája: B í r ó J ó z s e f: A zsibói kastély. Emlékkönyv Gerevich
Tibor szület.s.nek 60-ik évfordulójára.. Bp., 1942. 171—185. Lásd még: Ionescu:
ArhR. II. 252.
Cserei Heléna költségnaplója: AkadLt. A Zilahi Református Kollégium iratai,
limbus.
A kastély mester-kérdése: B í r ó J ó z s e f: i.m. 177—180
Id. Wesselényi Miklós életrajzi adatai: T r ó c s á n y i Z s o l t: Wesselényi Miklós.
Bp., 1965. 14—27. Trócsányi új adatai alapján a Bíró által közölt dátumok egy része
nem bizonyult helyesnek.
Ugraira lásd: Ţ o c a, M i r c e a: Cîteva lămuriri în legătură cu viaţa şi activitatea
arhitectului Ladislau Ugrai SCIA. 1969. 2. szám. 327—330. Ugrainak egy Bécsből, 1794. I.
13-án Bánffy Györgyhöz írott kérvényéből kitűnik, hogy ekkor még Bécsben folytatta"
tanulmányait, de Ţoca adatai szerint még 1796-ban is Bécsben élt.
A kalocsai székesegyházra: A magyarországi művészet története. I. Bp., 1956. 388
ML. II. Bp., 1966. 547, 548.
Tholl Sebastian rajza a bethleni kastély erkélyéhez: 1772. március 21. Ugyanitt található
egy dátum n.lküli költségvetése is. AkadLt. A Bethlen család keresdi levéltára,
limbus.
Jung Józsefre vonatkozó adatok: ML. II. 535.
Wrabetz, Franz építész, földmérő és freskófestő. Csehországban, Brodban született,
Pozsonyban telepedett le, s ott is halt meg 1799-ben. Pozsonyban és magyarországi kastélyokban
dolgozott. G a r a s K l á r a: Magyarországi festészet a XVIII. században. Bp.,
1955. 263. T h i e me, U h l r i c h—B e c k e r , F e l i o: Allgemeines Lexikon der bildenden
Künstler. XXXVI. Leipzig, 1947. 270. Kassa város levéltárában az Index actorumban
az 1793, 1794, 1795, 1796. években találhatunk reá vonatkozó bejegyzéseket a Vécsey,
Wesselényi, Wrabetz címszavak alatt. Az iratok áttanulmányozása valószínűleg sok új
érdekes adattal szolgálna mesterünk tevékenységére vonatkozóan. A Wesselényi-levéltárban
(AkadLt) az építési iratok között három reá vonatkozó nyugta és kezeslevél található:
1796. VI. 25., kezeslevél és nyugta; 1796. X. 6., nyugta. Wrabetznek Wesselényihez, illetve
Cserei Helénához intézett levelei: 1796. VI. 25, VI. 26, VII. 26, VII. 29, VIII. 6, VIII. 7,
VIII. 13, IX. 10, IX. 17. Ezekből a levelekből kiderül, hogy mesterünket Zsibón fogatta
el Andrássy gróf és csukatta a kassai börtönbe. Sennyei grófhoz, illetve Anna nevű feleségéhez
intézett levelekből (AkadLt. Sennyei-levéltár) megtudjuk, hogy Wrabetz tervezte
a béllyei kastély homlokzatát, és Nagymihályon dolgozott huzamosabb ideig Sennyeiék
szolgálatában. A levelek dátuma: Nagymihály, 1789. VI. 30, VIII. 17. (ebben Wrabetz
feleségének egy nyugtája is van 2 forintról), Bellye, 1789. VIII. 18, XII. 27. Nagymihály,
1791 III. 23; 1790. VII. 30. dátummal Nagymihályon keltezett utasítás rajzokkal
az asztalosnak. Wrabetzcel állnak kapcsolatban Andrássy Károlynak Monokról.1796. július
21-én és augusztus 2-án Wesselényi Miklóshoz írott levelei. Proznorszki Mihály ugyancsak
az ő kiszabadítása ügy.ben levelezik Wesselényi Miklóssal: Radvány, 1796. augusztus 12.
és október 12. AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
Követsi tordai építőmester volt, s a XIX. század elején az Aranyoson épített hidat.
K ő v á r i L á s z l ó: Erdély építészeti emlékei. Kvár., 1866. 311.
Bitthauser építőmesterre: Károlyi József levele Wesselényi Miklóshoz. Pest, 1800.
márc. 14. AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
Kováts Sámuelre: Bánffy Zsuzsanna levele Wesselényi Miklóshoz. Válaszút, 1800.
VI. 17. „Kováts uramra, ki az Sibai kertedben igazítja az vizek dolgát igen nagy szüks.gem
volna...“ AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
281
Kínai filegória: Cserei Farkas levele Csered Helénához. Kraszna, 1800. VI. 16,
XI. 1. AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.'
Kert, melegház: Bethlen Ferenc levele Wesselényi Miklóshoz. Kolozsvár, 1805. V. 29
Károlyi József levele Wesselényi Miklóshoz. Nagykároly, 1801. V. 31. AkadLt. Wesselényilevéltár,
Missilis.
Berendezés: Vajna Antal levelei Cserei Helénához. Bécs, 1799. XII. 5; 1801 V 8 X
27, XII. 4; 1802. IV. 13, VI. 1, VIII. 3; 1803. VIII. 2. Cserei Heléna levélfogalmazványa
Vajna Antalhoz, 1802. IV. 13. után.
Wass Sámuel levele Wesselényi Miklóshoz. Nagyalmás, 1803. IV. 2. Bánffy Zsuzsanna
levelei Cserei Helénához. Válaszút, 1805. X. 7, és 1808. VI. 13. AkadLt. Wesselényilevéltár,
Missilis.
Vadaskert: Bánffy György levele Wesselényi Miklóshoz, Kolozsvár, 1808. III. 26.
Örömét fejezi ki benne, hogy a küldoÅNtt szarvasokkal Wesselényinek „vadászatra és vadas
kertnek fel allitására hajlandó kedvét“ betölthette. AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
Kárpitos: Bánffy György levele Wesselényi Miklóshoz. Kolozsvár, 1802. nov. 12.
AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
Neuhauserre és Stockralásd: B i e l z, J u l i u s: Johann Martin Stock un portretist
transilvănean din sec. XVIII. Muzeul Brukenthal. Studii şi comunicări. No. 4. Sibiu,
1956. 23—37. U ő.: Familia pictorilor Neuhauser şi începuturile peisagisticii transilvănene.
SCIA. 1956. 1—2. szám, 320—330.
Ugrai László levele Wesselényi Miklóshoz. Székelyudvarhely, 1803. febr. 8. AkadLt.
Wesselényi-levéltár, Missilis.
Kagerbauer Antalra: Kelemen Benjámin levele ifj. Wesselényi Miklóshoz. Kolozsvár,
1846. aug. 16, szept. 14. AkadLt. Wesselényi-levéltár, Missilis.
A zsibói kastélyon végzett építkezések Cserei Heléna halála után: Kelemen Benjámin
levelei Wesselényi Miklóshoz. Zsibó, 1832. I. 6; 1836. IV. 1, VI. 14, VI. 4, IX. 17, IX.
27; 1837. IX. .1; 1838. XI. 6; 1840. I. 5; 1843. XII. 31; 1849. X. 5. AkadLt. Wesselényilevéltár,
Missilis.
A zsibói kastély építési és berendezési munkálataiban résztvevő kolozsvári mesterek
adatait lásd a Függel.kben.
A KOLOZSVÁRI BÁNFFY PALOTA
A XVIII. század új életformája: A p o r P é t e r: Metamorphosis Transylvaniae. 1737.
Monumenta Hungariae Historica. Scriptores. XI. Pest, 1863. 315.
A Bánffy palota építésére vonatkozó iratok megtalálhatók: AkadLt. Iktári Bethlenlevéltár,
limbus. Van koÅNzoÅNttük három nagy Generalis Computus, melyek az 1774—1780-ig,
1780—1782-ig és 1782—1784-ig terjedő elszámolásokat tartalmazzák. Ezeken k.vül itt
akadtunk rá Johann Eberhard, Blaumann, Anton Überlacher, Anton Richter, Dominicus
Hoffmann, Michael és Martin Honigberger szerződéseire. A többi új mesternév vagy a
Computusokból, vagy pedig a „Kimutatás a kolozsvári .pületeken dolgozó mesteremberek
akkordáiról“ című iratból került elő. A Bánffy palota mestereinek tevékenységére vonatkozó
irodalom a Függel.kben található.
Johann Eberhard Blaumann szerződése Bánffy Györggyel:
Nach deine ich (Georg Graf Bánffy Freyherr von Losontz Bey der Kaysl. Königl.
Mayst. Würklicher Kammerherr und in dem Grossfürstenthum Siebenbürgen Thesaurariats
Rath) meine in Clausenburg auf dem Platz befindliche und befällige Häuser von grund
an auf zu bauen mich entschlossen, und von dem allhiesigen Herrn Stadt Baumeister
Johann Eberhard Blaumann einen vollständigen Riess von selbe gebauet werden sollen
verfertigen lassen, haben wir als nehmlichen Ich Georg Graf Bánffi, dann ich Johann
Eberhard Blaumann in ansehung dieses Gebaues nach folgenden Contract mit einander
eingegangen.
NEHMLICHEN
1-mo Ich Eberhardt Blaumann verpflichte mich das ich dieses in dem Riess aus
gewiesene gabäu auf den angewiesenen Terein [!] nach meinen selbst entworfenen [!]
Abriss also er bauen werde, dass dieses Gebäu aus vier umgeschlossenen Fliegein vo von
282
der Hauptfliegel gegen den Platz aus 24. sage Vier und zwanzig Klaffter vier Schach
der hinttern gegen den zweyten Hof in eben der nehmlichen länge die zwey Seiten fliegl
aber aus vier und dreyssig sage 34 klaffter und sowohl die in dem Riess angemarkte
keller als auch der gantze untere Stock aus Schenen und dauerhafften gewölbern bestehen
der zweyte Stock hingegen durch gehens Stukadört werden solle, also zwar das di Haupt
zimmer in den vorderen flügel mit gezierten Platfonds die übrigen aber mit etwas glättern
ausgefertiget, alle die in dem Abriss enthaltene Abtheilungen nach beygesetzten
Maasstabe angeleget die Haupt und zwischen Mauern von grund aus bis unter das Dach
in gehöriger stärke mit samt denen zwey feyer kübeln gegen den nachbarn aufgeführet und
das Dach mit Ziegeln gedeket werden solle.
2-do Verpflichte ich Johan Eberhardt Blaumann mich dahin das ich sowohl die
innere als äussere Facade nach der in [!] Abriss vorgestellten Architectur welche an der
Front gegen den Platz die Römische, gegen den Hof die Jonische Ordnung vorstellet genau
beobachten und ausführen werde.
3-tio Nach deme aber die Erbauung des über mich genohmenen und von mir
auszuführenden Gebäudes ohne vorhergegangner Niederreisung der alten Häuser nicht
geschehen kann, so verbünde ich Baumeister mich diese Niederreissung nebst denen von
dem Hoch Gräfl. Bauherrn gebenden nothwendingen Handlangern durch meine Maurer
also bewerkstelligen zu lassen das die in denen der mahligen Mauern befindliche Materialien
nicht zu grunde gehen und so viell [!] möglich die aufgehauenen brauchbahre
Steine samt übrigen Materiale auch bey den Neuen Gebäu nützlich angewendet und
gebraucht werden mögen damit anstadt diesen keine Neue vergeblich gehauen verden
dörffen.
4-to Verbünde ich Baumeister mich dahin dass ich Jederzeit dem Inspector, oder in
seinen verhindernüs fall den von Ihme hiezu eigens bestellenden Mandatarius allwochentlich
die zahl der nöthigen Taglöhner velche ich nach der Menge desen vorhandenen
Materialien und Hieraus vorauszusehenden arbeit abmessen will, also Specificiren werde
damit er wissen könne wie viell von Tag zu Tag Taglöhner nothwendig seyen.
5-to verobligire ich Baumeister mich ferners, das ich die zum gesamten Bau gehörige
Maurer und Ziegel Decker Arbeith Selbsten versehen und aus meinen eigenen bezahlen,
und letzlichen nach einsetzung der Thüren und Fenster das gantze gebäude mit einer
Sauberen Übertinc und Verkalchung aus weissen und vollkomen beenden wolle.
6-to sollte es aber geschehen das die Mauern inerhalb 5 oder 6 Jahren wegen schlechter
arbeith und zu bereithung zersprungen oder was noch ärger wäre zerfallen sollten so
verpflichte ich mich selbe auf meine eigene unkösten besonders und dauerhafft Herstellen
zu lassen.
7-mo Soll ich Baumeister verbunden seyn alle die zum Bau nöthige und zur Steinmetz
Arbeith erforderliche gattungen samt der Specification wie viell von Jeder gattung
nöthig seyn beyzeiten suszuweisen und dem Inspector des Gräfl. Herrn Contrahendens
zu übergeben damit selber beyzeiten sich hiernach richten könne.
8-vo Nach deme ich die Steinmetz und zimmer Arbeith selbst am besten zu verstehen
glaube so verbünde ich mich nach meinen besten wissen und gewissen in diesen Stück
wie in allen übrigen dem Inspector des Gräfl. Bau Herrns also bey zu stehen das Er dies
fällige Contracte zu seines Herrn Principaln wahren Nutzen und Vortheille machen könne.
Endlich verbünde ich mich überhaupt in allen zu diesen Gebäu gehörigen Sachen,
sowohl in ansehung der festigkeit als auch in ansehung der gemachlichkeit und Schönheit
des selben, wie nicht minder auch in der Wirtschafftlichkeit alles also einzu leuthen das
sowohl der Hoch Gräfl. Herr Bauherr an mir und meiner Arbeith eine vollkommene zu
fridenheit haben als auch ich mir eine nahmhaffte Ehre damit einlegen könne.
HINGEGEN ABER
1-mo Verspreche Ich Georg Graf Bánffi sowohl für die von obbenanten Herrn
Baumeister habende Mühewaldung als auch für die von ihme selbst zu bezahlende Maurer
und Ziegel Decker Arbeith dem selben nach solcher gestallten auf geführten gebäu wie
selbes in den Riess enthalten ist (: die Stallungen, wagen Schupfen und dazu gehörigen
in dem hinteren Hof befündliche gelegenheiten ausgenohmmen, als welche erst nach Folen-
283
dung des Haupt Baues veracordiret werden sollen:) in Summa Zwölf Tausend Reinische
Gulden sage 12.000 Rfl. mehr zweyhundert Emer [!] Weine sage 200 und 50 Kübel
Weitzen also zu bezahlen das ihme Baumeister nach Schliessung des Contracts zur aufnehmung
deren Maurer Meister und von denen selben an verlangenden Vorschüssen prenumerando
dreyhundert gulden sage 300 Rfl. und so dann wehrender [I] Aufführung des Baues
nach Maass der auf geführten Arbeith mehr oder weniger Monatlich jedoch nicht über 3
oder 400 Rfl. anticipato bezahlt werden sollen. Jedoch dieses auch also das der Herr
Baumeister für diese solcher gestallten anticipirte gelder auf alle unversehens sich ereignende
Fälle hinlängliche Caventen Stelle welch die ihme Herrn Baumeister gemachte und die auf
geführte arbeit übersteigende Vorschüsse mir als Bau Herrn ohne aller Verzögerung oder
Exception vergüthen können und sollen.
2-do verbünde ich mich Georg Graf Bánffi alle zu dem Bau nöthige Steine, Ziegel,
Kalch, Sand, Eisen, Holz, Bretter mit einem wort alle nöthige Materialien und Handlanger
Herzu geben.
3-tio Verobligire ich Georg Graf Bánffi mich dem Herrn Baumeister, so wiehl als
die kräfften meiner Herumliegenden Güthern und Herrschafften es zulassen ihme herbeyschafung
der nöthigen Materialien und Handlanger nicht auf zu halten, solte aber entweder
in ansehung der Steinmetz oder in ansehung der zimmer Arbeith oder durch sonst
einen un vorgesehenen und nicht in meiner macht stehenden zu fall einige auf haltung
geschehen, so soll ich dessent wegen keines weges beschuldiget werden können. Dahero
solle auch der Herr Baumeister wie Er sich Selbsten oben schon verbunden hat allzeit die
zahl seiner Maurer sowohl als auch sich Selbsten nach der Menge der vorhandenen Materialien
und nach vorläuffiger Einverständniss mit meinem Inspector zu richten gehalten
seyn.
4-to Verspreche Ich Georg Bánffi deme Herrn Baumeister dem überbleibenden
veraccordirten Rest ohne Auffhaltung im Jenen fall richtig zu bezahlen wen die Arbeith
und der Bau dem dermahligen accord und Riss vollkomen angemessen und ohne aller
rechtmässigen Ausstellung gäntzlichen verfertiget seyn wird.
In gemäscheit also dieses zwischen uns zweyen nehmlichen mich Georg Graf Bánffi
und mich [!] Johann Eberhard Blaumann verabredeten und überlegten accords ist dieser
Contract schrifftliche auf gesetzt worden und versprechen sich beyde contrahirende Theile
dem selben richtig zu halten und auf das genaueste zu beobachten alles getreulich ind
ohne gefärde zu welchen Ende zwey gleich lauthende Exemplaria verfertiget von beyden
theillen unterzeichnet und eines gegen dem andern aus gewechsslet worden sind
So geschrieben Hermannstadt den
28 Hornung 1774
L. S. Georg G. Bánffi m.p.
L. S. Johann Eberhard Blaumann m.p.
A Bánffy palotára és tervezőjére vonatkozó irodalom: B í r ó J ó z s e f: A kolozsvári
Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann. EM. 1933. I o n e s c u:
ArchR. II. 255—256. R o t h, V i c t o r: Johann Eberhard Blaumann. KVsL. 1915. 19.
A Bánffy palota stílushatására lásd: Balogh: Kvár. 36—37. B í r ó: Kvár. 122,
124, 132. E n t z G é z a: Kolozsvári későbarokk és újklasszikus házak. Kolozsvári Szemle.
1943. 113—116. D e b r e c z e n i L á s z l ó: Az 1953. évi műemlékösszeírás. Emlékkönyv
Kelemen Lajos szület.sinek nyolcvanadik évfordulójára. Kvár., 1957. 234—235, 243.
A marosvásárhelyi Toldalagi palotára tett költségek jegyzéke: „Toldalagi László perceptioinak
és erogatioinak spetificatioja, ab anno 1743.“ AkadLt. Toldalagi-levéltár, Fasc.
11. No. 80.
A girolti udvarház költségei: „A girolti udvarház felépítésére tett költségek jegyzéke.“
AkadLt. Wesselényi-levéltár, limbus.
A palota sorsának későbbi alakulására: J a k a b: Kvár. III. 925. K e l e me n L a j o s:
Az Erdélyi Múzeum Egyesület története. Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum Egyesület félszázados
ünnep.re. Kvár., 1942. 14—15.
A Bánffy palotáról írott korábbi tanulmányom (Na g y Ma r g i t: Unele aspecte
din istoricul construirii palatului Bánffy din Cluj. SCIA. 1959. 2. szám, 105—120.) a
mesterek értékelését illetően a jelenleginél kevesebb adatot tartalmaz.
284
A SZAMOSÚJVÁRI ÖRMÉNY NAGYTEMPLOM
Kandia Szamosújvár egyik régi városnegyede, mely a vár alatt terül el.
A város hadmérnöki térképe: „Plan von dem Fort und Armenier Stadt Szamosujvar
sive Armenopolis... im Jahr 1750.“ Bécs. Kriegsarchiv.
A szamosújvári örmény nagytemplomra és Jung tevékenységére vonatkozó irodalom:
B í r ó: Emű. 119. E n t z G é z a: Szolnok—Doboka műemlékei. Szolnok—Doboka magyarsága.
Dés-Kolozsvár, 1944. 216. ML. II. 535. S z o n g o t t K r i s t ó f: Szamosújvár
szabad királyi város monográfiája. II. Szamosújvár, 1901 18-30 III. 54. (A Jung előtti
építkezéseket az ő adatai alapján tárgyaltuk.)
A templom építéstörténetéhez felhasznált levéltári anyag: KÁLt. Szamosújvár város
levéltára, Fasc. V. No. 1—128. Az idézett jelentősebb iratok: A szamosújvári magisztrátus
levele Jung József építőmesterhez, 1782. okt. 26. No. 100. Szamosújvár reverzálisa Jung
József építőmester részére, 1792. ápr. 6. No. 105. Jung József szerződése a szamosújvári
templom felépítésére, 1792. máj. 5. No. 98. Jung József szerződése a szamosújvári templom
felépítésére, 1792. máj. 12. No. 104. Szamosujvár városának levele a budai Fortificationis
Directióhoz, melyben Jung alkalmazásáról értesíti, 1792. máj. 12. No 103 „Jegyzés arról,
hogy tudniillik Mitsoda Árrán 1792 az Szamosujvári Piatzi Templomhoz kívantato Materiaiékot,
Szekér, és Gyalog szeres munkásokat lehetet meg szerezni és kapni“ Dátum
n.lkül. No. 101. Johann Rumpelnek és Kundl Mihály kimutatása az anyagárakról és
munkabérekről. Dátum n.lkül. No. 102. Ausweiss Anno 1792 beim angefangenen Kirchenbau
in Szamos-Ujvár vermög mir durch die Stadt angegebenen Baupreissen nicht bestättigten
Zusicherung erbittenen Schaden, wie solche hier folgen. Dátum n.lkül. No. 128. Specificatio
Summarum, quas Domino Josephus Jung partim ipse, partim medio Palierii sui ad
rationem Aedificii Ecclesiae Szamos-Uj-variensis juxta subinserta Data percepit. 1792—1798.
No. 128. Jung Józsefnek a szamosújvári magisztrátushoz írott levele (1793. jan. 16.) az
1792. dec. 31-én készített költségszámítással együtt. No. 107. Dolanszki József építőmester
1793. ápr. 1-én Jung Józsefhez intézett levele. No. 106. Jegyzés azon építésbéli
költségektől, mellyek először projectáltattanak, de azután sokkal drágábban az építéshez
kívántató eszközök meg vétetvén, azt feljül haladták. Dátum n.lkül, Jung aláírásával.
No. 97. Jung Józsefnek 1794. jan. 20-án a szamosújvári magisztrátushoz írott levele.
No. 108. Jung József 1794. jún. 18-án kötött szerződésének másolata. No. 109. A szamosújvári
magisztrátus levele a pesti törvényszékhez (1794 után). No. 1. Jung József 1796.
aug. 13-án kelt. kezeslevele, hogy a pallérjának adott pénzt a templomra fogja költeni,
és az építést megállás n.lkül folytatja. No. 117. Jung Józsefnek 1797. ápr. 7-én a szamosújvári
magisztrátushoz intézett levele. No. 125. A szamosújvári magisztrátus Jung ellen
felhozott vádpontjai, 1798. szept. 22-én és szept. 25-én keltezve. No. 128. Ausweiss über
die von dem Hern Fortificationis Baumeister Joseph Jung nach den Vorgelegten Plane und
Beyderseits bestättigten Contract an der Szamosújvár Pfarr Kirche nicht hergestellten
Arbeiten, als... 1798. dec. 20. No. 112. A Budai Fortificationis Directio 1805. jan. 2-án
kelt „attestatuma“. No. 116. Replica Jungiana, 1805. juli. 10. No. 2. A szamosújvári
magisztrátus 1805. aug. 21-én kelt levele Tárnoky János pesti ügyv.dhez, No. 3. Tárnoky
János ügyv.d 1806. ápr. 16-án kelt levele a szamosújvári magisztrátushoz. No. 4. A szamosújvári
magisztrátus 1807. március 1-én kelt reflexiói a Jung által bemutatott dokumentumokra,
1807. márc. 1. No. 121.
Jung József 1792. május 12-én kötött szerződése: Mi Szabad Királyi kereskedő
szamosujjvári, másképpen örmény városi Papi Rend, Tanáts, és meg hütoÅNlt közönség egy
felöll, ugy nem küloÅNmben Jung Joseff Nemes Magyar országon szabad királlyi Pest várossában
lakó királyi, és Tsászári Epittö mester, más részröl, adjuk tudtokra a kiknek
illik, mindeneknek, hogy ez folyásban lévő 1792-ik esztendőben PünkoÅNsd Havának 12-ik
napján, a szamosujjvári Plebaniai Templomnak tökélletesen lévő fel építtése aránt, mentünk,
és l.ptünk egy más között sub vinculo, infra natato, illyen meg másolhatatlan, semmi
kigondolhato szin és Protectus alatt meg nem változhato alkalomra, tudnii illik:
Én Jung Joseff (vagy in omnen Eventam successoram) taetozzam és légyek köteles az
említett Templomot s annak Tserép alatt leendő fedelét, Tornyokot, az általam rajzollt,
és az Méltosagos Groff Erdélyi PüspoÅNk Ur eö Excellentiájának ezen folyo Esztendőben,
PünkoÅNsd Havának 7-ik napján költ Levele szerént, minden Részben helyben hagyatt
Delineatio szerént, két három Esztendök alatt, vagy ha lehet még hamarább fel épitteni,
egy szoval az alább meg irando munkákon, magam Költségemen alllis tökéletes állapotra
285
vinni, hogy azokban leg kissebb fogyatkozás is ne tapasztalhassék. A melly magamra
vállalt kötelességek koÅNzül következik Elsőbbenis a kőmives munka illyen Rendel tartozom
a)A Templomnak mostani romlandó bolt hajtását, az segrestyének, és az ugy nevetett
Rosariumnakis felső boltozattyait le bontani.
b)A Templomnak Falait, az ujjonon k.szülendő Bolt hajtáshoz alkalmaztato magosságra
fel emelni, ugy nem küloÅNnben a meg hajlatt falakat Perpendicularii mértékre meg
igazittatni, s egyenessé tenni.
c) A Tornyokot azoknak meg határozott structurajával edjütt a Delinatio [!] szerént
fel épitteni.
d)Úgy szintén a Korust egy fel járó faragott kőből k.szülő jo tágas Grádittsaval
meg tsináltatni, az hol pedig más felöli ismét más felöli fel járo Gráditts készíttethetett
volna, az helyett egy ajtós Kápolnát épitteni.
e)A Templomban szabadon lévő kő oszlopokot megmárványoztatni, az hátra levö
Capitellákot meg tsináltatni, ugy a Templomnak fele része alatt a Királyi Rendelések
szerént külső ajtóval, bolt hajtás alatt Kriptát épitteni.
f) Az egész Templomnak négy szegletü faragott Kőből ki rakott Pádimentumoztatását
(a székeknek allját, mely Téglával lészen ki rakattatva ki vévén) meg flastromoztatni.
g)A templomnak felső részét a fedél alatt körös koÅNrül egy darabbol állo faragott
Kőből, a szerént, a mint a Delineatio mutatja, sub A., et B. ki rakattatni.
h) A Templomot koÅNrül belöll bé vakoltatni és meg fejérittetni. Következik
Másodszor a Kőfarago Munka
Köteleztetem a faciadanak vagyis frontispiciumnak ajtait, ablakait, pártozattyait [!],
az magam által megszerzendő faragott kövekből arra a Formalitásra, mellyet mutat a
Delineatio, el késziteni
3-or Az Áts munka e szerént
a) Tartozom a Templomnak mostani Fedeléről a Tserepet le szedettetni. Ugy
b)A mostani fa szarvazatot Kötéseket, minden ahoz tartozó munkával edgyütt el
bontani, le veretni, és az után
c) Ha mi héjjanosság lenne tserépben, ... fákban, Létzekben vagy más ezen munkához
tartozó materiálékban mind azokot magam meg szerezni, és végre a Templomot jo
és állandó Tserép fedél alá vétetni, meg k.szülv.n a fedél.
d)Kötelességem lészen azon fedélhez a Templomot keresztül jo vastag tölgyfa
gerendákkal keresztül kaptsoltatni, az fekvés székben; ugy ismét mind a falaknak meg
kötésire, mind másuvá, az hová szüsk.ges, elegendö vasat. adni.
e) Én tartozom azzalis, hogy a ... fenyő deszkával meg pádimentumoztassam, és
f) Az Toronyokban az Padlásokot Tölgyfa Gerendákkal ki rakattassam. Ide járul
azis,
g)Hogy az Sanctuarium felett, a r.zmüves munkán kivül ollyan Tornyotskát épittsek,
tsak ugyan a magam Költségemmel, mellyböl a Harangnak kötele a segrestyében szolgáljon—
Egy szoval
h) Ugy értem, és értetni akarom, hogy a templomhoz tartozó minden áts munkákot
véghez vitetni én tartozom, ide nem értvén a három harang Labakot, és a Tornyoknak
fedelét, mellyeket magamra nem vállaltam. Elő adja magát
Negyedszer az Asztalos Munka
Minthogy az asztalos munkának minden nemét elő számlálni nem lehet, tehát csak
generice szólván arra igérem magamot, hogy minden ezen mesterséget illető munkákot (a
templom béli székeket, és a Tornyoknak leg felsőbb ablakainak rámáit ki vevén) magam
költségemen megkészíttetem ugy pedig, hogy az ajtókot szüks.ges borittásokkal, az ablak
rámákot pedig Kemény fákkal meg erősíttetett kötésekkel fogom meg tsináltatni. Következik
Ötödször a Lakatos munka
Mivel hogy az egész asztalos munka tölgy fából fog állani, arra való nézett szüks.gesk.ppen
a Lakatos munkának meg czénozottnak [!] kell lenni; kötelezem ezért magamot,
hogy minden lakatos munkát e szerint fogok Frantzia Pléhekkel készíttetni, minden
ajtokot erös pánt vasakkal, a kőben bé vert sarok vasakkal keményen meg erösittetett
k.születekkel tsináltatni, nem küloÅNmben az Ablak rámákban lévő szárnyakat tökéletesen
meg vasaztatni, és minden ablakokot két felé nyiló szárnyakra tsináltatni magamot ajállom.
Hátra vagyon
286
Hatodszor az üveges munka
Az ablakokot a szerint fogom tsináltatni, a miképpen a nemes városnak annak
idejében fog tétszéni, ha tetszik karika, ha akarja pedig táblázott üvegekkel.
Mind ezen elöre meg irtt hat punctumokban foglalt Declaratiokbol világoson ki
tetszvén Jung Joseff Urnak a Templomnak, Tornyoknak, . és más ezekhez tartozó fen
specificalt ... oriumoknak fel épittésében, s el készittésében magára fel vállain kötelességei;
mostan tehát midön minden munkáknak állandói voltárol hat esztendökig coreáltis
volna, a város is kötelezi magát az alább megírandó pontoknak hiba n.lkül való tellyesittésére;
mellyek következnek illyen rendel, és pedig
1° A fenn elő számláin minden néven nevezendő munkákért tartozik a város a
másik félnek, Jung Joseff urnak fizetni 32 000 Rf. Harmintz kétezer Rfokot illy eggymás
után való következéssel.
a) midőn ezen contractus subscribáltatni és meg fog petsételtetni fizet
a város Rf 3000
b) midőn a munka el kezdődik „ 2000
c) a fundamentumnak ki rakása után „ 2000
d) Midőn a Frontispicium félig emeltetik „ 3000
e) A Toronynak ismét félig valo fel epittése után „ 3000
f) minek utána a Tornyok egeszszen fel rakattatnak „ 5000
g) A Tornyoknak mindenképpen leendő elkészittések után „ 200
h) A templom falainak felrakása után „ 3000
i) Minek utánna az egászsz templomnak Boltozása meg k.szül „ 5000
k) Midőn minden munkának vége lészen „ 4000
Summa 32.000
2do Igéri a város magát arra, hogy a Pestről Szamosujjvárra jövő Kőmives Legényeknek
ide szállittására két négy Lovu szekereket fog rendelni most az eggyszer
3tio Aztis ajállja, hogy az Épittő mester urnak midőn Szamosujjvárott meg jelenik, a
munkának folyása alatt, mindenkor küloÅNnoÅNs szállást, és Kosztot, úgy lovainak is Intertentiot
fog adni.
4° Mostan a Templom koÅNrül lévő faragott kövek, és Mész, minden pénz n.lkül által
fog adattatni, de olly feltétellel, hogy a munkásak bé végzésével ha mi mész fen maradna
az légyen a városé, tsakugyan ingyen. Nem küloÅNmben az állás fák, Deszkák és más kőmives
mesterséghez tartozó eszközökis penes conscriptionem kézhez adattatnak, ugy mindazonáltal,
hogy vége lévén a munkának, viszont mindenek száma szerént resignaltassanak.
Ugy szintén lévén a városnak hat kementze mesze, aztis azon árrában, a mellyben jött a
városnak, által adja, hasonlóképpen a készen lévő égetett téglátis ezerét négy Biban, annyi
számban, a mennyiben a városnak által adatott, számlálatlan annak idejében kézhez adja;
a vasakkal edgyütt illendő árok megfizetése mellett.
5° Kötelezi magát a város arrais, hogy a Templomnak ás Tornyoknak épittésére meg
kévántato fövenyet és Téglát maga meg hordatja, ugy a Kriptátis maga ki ásattatja. Végtére
6 A Tégla és Tserép csinálására szüks.ges képpen egy bizonyos alkalmatosságot
kelletvén az Épittő Mester Urnak épitteni, nem ellenzi a város a munkának bé végezesével
annak leendő el adását.
A melly mind két részröl együtt lett meg határozott akaratbul s egyezésből meg irt
punctumok mü előttünk, mind két felek előtt fel olvastatván, azokat minden részeiben, s
czikkelyeiben köz akartbol helyben hagyjuk, és ezennel sub vinculo 3000 Rftot per partem
harum contractualium puncta qualiteremque alterantem posti alteri exalvendorum, meg
másithatatlannak lenni declarálván, v.geztük aztis, hogy ezen eggyütt lett meg eggyez.sünkről
irt alkalmi Levél terjedjen mind két részről következő succesorainknakis a fen
irtt munkának bé végzéséig és a fen emlitett Cautionak ideiéig, és hogy két exemplárban
meg irattatván, subscriptionk és szokott Petséteinknek erőssége alatt, mind két félnek ki
adattassák; a mint hogy kiis adattatott. Szamosujváratt, másképpen Örményvárosban
1792 esztendőben, PünkoÅNst havának 12 ik Napján.
[Aláirták: Korbuly Kelemen, Benő Imre és Joseph Jung]
Jung József 1794. június 18-án kötött szerződése:
Mü Szabad Királlyi Szamos Ujvári Papi-Rend, Tanáts és meg hütoÅNltt Közönség egy
felöl, más részről pedig Szabad Királlyi Pest városi Polgár, és Epitő Mester Jung Joseff
287
adjuk tudtokra a kiknek illik mindeneknek Mostaniaknak, és azután Következendőknek
hogy t.i. az el mult 1792dik esztendőben PünkoÅNsd Havának 12-ik Napján egy más között
az ide valo Parochialis Templomnak fel építése iránt véghez ment alkuról s meg egyezésről
k.szült subscribált s meg petsételt, és mostis minden részeiben és Czikellyeiben hellyben
hagyott s meg erösittett Contractushoz meg egyezett közönséges akaratból ezeket ragasztjuk
és adjuk. Hogy
1mo Mivel az Tornyoknak oszlopai az hibás k.születire nézve még az elmult 1793 dik
Esztendőben 8-bernek 30 dik napján le omlottanak, és azért az már akkor jól építve volt
Nagy Toronynakis le kelletett esnie, tehát én alábbis subscribált Jung Joseff arra kötelezem
magamat, hogy az Toronynak két oszlopait egészen faragott Kemény, és ép Kövekből
fogom fel épiteni; ugy pedig, hogy Széllyessége a Chorusig egy Quadrát öl és két such,
az Choruson pediglen fellyül egy öl Magassága mint együtt 7 egész öl lészen. Efelett pedig
2do Mivel a Templom fedelének allyát az által való kötésekre nézve belöl az
Templom falán oszlopokra egy öllel fellyebb kelletik emelni, ugy a mostan félben, és
csonkán lévő Templom fedelétis ki nyujtani szüks.ges, ezeket tehát a Contractusban meg
irt munkákon k.vül magam költségemen állandóson el fogom készíteni.
3tio Az Contractualis Summábol még hátra lévő, s még fel nem vett pénz iránt
abban állt meg határodzott akaratom, hogy az midőn az Ecclesia Cassájából bizonyos
Summa fog adattatni, az tétessék le az ide való F6 Tisztelendő Urnak házánál, mellyből
az Erogatio akképpen légyen, hogy tudni illik: hogy midőn az Pallérom vagy Nap-Számosoknak
bérit akarja minden hétnek az végén ki fizetni, vagy pedig az Templom építésére
meg kivántato Materialékat vásárolni szándékozik, ollykor a le tett pénzből említett
Pallér jelenlétében az említett Fő Tiszt. Plébános Urnak, és még egy hitelesnek, végyen
magához annyi Summa pénzt, az mennyi a bé adando Specificatióhoz szüks.ges, melly
illyentén Specificatiokban, vagy Quietantziákban lévő Summákat annak idejében minden
difficultas n.lkül acceptalni tartozom. Továbbá
4to Hogy az Ns. város elegendő képpen el hitethesse azt magával, hogy én a Contractus
szerént állandó, és minden hiba n.lkül való munkát fogok készíteni, azon történetre
nézve tehát ha az hibás építés miatt akár mi romlás vagy kár következnék, mind
az eddig fel vett, mint pedig az ezután fel véendő pénznek elegendő és bizonyos Securitássára
le kötöm, és inhypotecálom Házaimat, minden Névvel nevezendő akár holott
található ingó ingatlan Vagyonaimmal együtt, tellyes hatalmat és Szabadságot engedvén
arra, hogy a Ns. Város azokbol minden Per, Patvar n.lkül költségével és fáradságával
együtt magának plenarium Contentumot vehessen, és vétethessen. A melly mostan elő számláltatott,
és az említett Contractusban fel jedzett munkánakis hiba n.lkül valo tellyesittésére
ujrais Jung Joseff Ur magát el kötelezvén, mi-is ezen Városnak, és Ecclesiának részéről
öntként való jó akaratunkból arra koÅNtelezzük, és ajálljuk Magunkat, hogy a harmintzkét
ezer Rf. Summát két ezer öt száz Rftokkal meg toldjuk, és annak idejében azon
ötven Rfkal együtt, mellyeket az Áts-Mester embereknek Pestről való le Szállítása Titulussa
alatt mostan applacidalunk az Eccla Cassájából, ki-is fizettjük.
Melly illyentén mint két részről véghez ment Egyezésről, és az első Contractusnak
meg erősítéséről adjuk egy másnak ezen Neveinknek all-irása alatt költ, és Szokott Petséteinkkel-
is megerősíttetett Levelünket Szamos Ujváratt 1794-dik esztendőben, Sz. Iván
Havának 18dik Napján.
[Aláirták: Korbuly Kelemen plébános, Rátz Joákim főbiró, Benő Imre jegyző és
Joseph Jung épitőmester]
A budai Fortificationis Directio 1805. január 2-án kibocsátott Attestatuma: Mellynek
ereje melett Jung Joseffnek mint Fortificationis Építő-Mesternek Attestáltatik; hogy eő
Kegyelme (a még Obries Lieutenant Rabányí Ur az Budai erőségbéli epületeket kormányozta)
küloÅNmb küloÅNmb féle aerárialis .pületeknek építése alkalmatosságával a legnagyobb
igyekezettét, és takarékosságot Aerariumnak hasznával megmutatta légyen, ugy annyira,
hogy tulajdon boldog emlékezetű Joseff Császár eő Felségének tellyes megelégedésit meg
nyerte, ét hogy eő Felsége az Budai Fortificationis Directionak azzal az hozzá tétellel
ajánlani Méltóztatott, hogy említett Jung ur az ki mutatott jeles probái által elégségesen
azt is meg bizonyította légyen, hogy, eő kegyelme nem tsak a rá továbbra bizatandó
Épitésbeli dolgokat tökéletessen el igazítani fogja, hanem még reménleni lehet, hogy Erdélyben
az Szamos-Ujvári Templomot mellyis 43. Esztendőktől olta Munkába vagyon és tökéleteségre
nem mehetett, ohajtott képpen bé fogja végezni, és végtére az dolgot az Városi
288
Közönségnek tellyes meg nyugovására jova tenni: és mind hogy eő Felsége Személyesen
meg igérte, hogy az Szamos-ujváriakat segitteni fogja ezen épités dolgában, hogy tudniillik
emlitett Epitő-Mester betsülete melett fel fogadta, hogy az Templom epület.t tökéletességre
vinni fogja, ha az Város requisitiojára vagy is Kérésére emanált Felséges Rendelése
melett minek utanna az Fortificatorium által approbált Szamosujvári Reversalis által
minden féle történhető essetben Securisaltatott volna, 1792-ik Esztendőben Szamos-Ujvárra
indult.
Nem küloÅNmben hogy az Szamosújvári Város az Templom epület.re nézve egyet értvén
az akkori Kolozsvári PüspoÅNkkel Groff Battyáni eő Excellentiájával, ugyan azon .pületet
emlitett Obrist Lieutenant Rabányi Ur Directioja allá vagy általa ki neveztetett a'vagy
el küldendő Plenipotentiariussának által adgya olly fel tétel alatt, hogy akár ki ezen
Epületnek tökéletes helyre alitására Obrist. Lieutenant Ur által fog el-küldetettni, vagy
javasoltattni, tellyes hatalma légyen akár mi n.mü szüks.ges változásokat ujitásokat vagy
hasznos dispositiokat, ha az történhető KoÅNrnyül-alások ugy kivannák, az Szamos Ujvári
Községnek Költségére tulajdon jó vélekedése szerént, a n.lkül, hogy ellene az Község
valami praetentiot formálhason, minden képpen meg tenni, és véghez vinni; Ha pediglen
Stipulált Kötések ellenére valami contraversia ellé adna magát, azon essetben az Szamos
Ujvári város az egész dolgot tejendő Itéletre az Mlgos. Cs. K. Fortificationis Directionak
által fogja botsátani, melly tekintetben is az Tisztelt Directtionak a Varos 100 ft. önként
ajanlotta.
Végtére hogy emiitett Épitő Mester Jung Ur, fenn meg irtt Conditiokkal mindenképpen
Securisálva lévén a mint az Reversalis világosan ki mutattya, az .pületnek folytatását
tisztelt Obrist-Lieutenant Rabányi Ur bisztatására által vette légyen.
Következés képpen többször meg nevezett Épitő Mester Jung Joseff Urnak tulajdon
maga és Succesorainak betsület.re ezen az egész történetet magaban foglalo attestatum
adattatik: Budan die 2 Januarÿ 1805.
Mind akkori Statualt Ingenieur Kapitány
Hatzenbergi Rendi Károly m.p.
Major
A vierzenheiligeni kolostortemplom és a bécsi Karlskirche: We i s b a c h, We r n e r:
Die Kunst des Barok in Italien, Frankreich, Deutschland und Spanien. Berlin, 1924. 349,
352. M a j o r Má t é: Építészettörténet. II. Bp., 1955. 442, 443, 448, 452, 453, 455.
Az 1788-as renoválás nagy összegbe, 19 552 forint 41 krajcárba került; Thallinger
mérnök és Überlacher ácsmester vezetése alatt zajlott le. S z o n g o t t K r i s t ó f: i.m. II. 23.
A Jung építette torony leomlása: A harmadik szerződés 1. pontja (No. 109.), valamint
az 1798. okt. 19-én kelt perirat (no. 115.). Jungnak a szamosújvári magisztrátushoz
intézett levele, 1797. április 7. No. 125. S z o n g o t t K r i s t ó f: i.m. II. 24—25.
A templom fedélszékét Franz Petrasch és Albrecht Pfeiler pesti ácsok készítették
legényeikkel. No. 89—95. Szongott szerint Überlacher Antal ácsmester 1798. június 6-án
fejezte be a plébánia-nagytemplomnál felvállalt munkáját, mely 53 683 forint 50 krajcárba
került, tehát többe, mint a templom felépítése. Nyilvánvaló elírásról lehet szó. S z o n g o t t
K r i s t ó f: i.m. II. 25.
A templom építésére vonatkozó hivatalos elszámolásokat a Specificatio Summarum
címmel kezdődő irat tartalmazza. No. 128.
A Jung által el nem végzett munkákat sorolja fel az 1798. szept. 22-én kelt perirat.
No. 128. 9. lap.
Az 1797. évi fizetési listák a 35—51, 54—56, 59, 61, 64—65, 67—69, 72—74,
77—80/a, 82—87. szám alatt találhatók.
A templom további javításának kérdése: az 1839. június 26-án tartott közgyűlés
jegyzőkönyvi kivonata. No. 124.
A XVIII. századi építőegyüttesek: K a p o s s y J á n o s: A magyar királyi udvari
kamara építészei Mária Terézia korában. Századok. 1924. 587—588.
Rumpelnek bacai tevékenysége: AkadLt. A Lázár család gyalakutai levéltára, 1798,
aug. 24-én kelt szerződés az 1799-es elszámolások között.
289
A KOLOZSVÁRI BAROKK MESTERKÖR
„Kép Iro Georgj“: Introductio testium Intus Andrae Lajos de Sikeo (Sükő) contra
Petrum Zako de bagas. 1590. július 20. KÁLt. Udvarhely város levéltára. Prot. II/1.
41. lap.
Az 1697-es tűzvész: J a k a b: Kvár. III. 70.
Katonai jellegű építkezések: Jakab: Kvár. III. 6, 18, 81, 87, 107—108. Először
a Monostori kaputorony külső védőbástyája k.szük el, melyet 1716-ban „ex fundamento“
restauráltak. 1717-ben a délnyugati falat, valamint a szöglettornyot javították, és újraépítették
a Szén utcai tornyot is. 1718-ban a Szabók bástyája nyeri el mai alakját. 1726-ban
a Közép kapu bástyáját javítják, 1734-ben a Magyar és Torda utcai bástyák reparációját
végzik, 1737-ben pedig a Monostori kapubástya restaurálásával a várépítő tevékenység
befejeződik. Az új vár 1716 és 1718 között .pült fel.
Egyházi építkezések: B a l o g h: Kvár. 35. B í r ó: SzMt. B í r ó V e n c e l: A Báthori—
Apor Szeminárium története. Kvár., 1935. U ő.: A kolozsvári jezsuita egyetem szervezete
és építkezései a XVIII. században, Kvár, 1945. P . B o r o s F o r t u n á t: A kétszázéves
kolozsvári ferencrendiek kolostora. Pt. 1927. 491—493. E s t e r h á z y J á n o s: A
kolozsvári ferencesek egyháza. Magyar Sion. 1866. 561—585. U ő.: A kolozsvári Sz. Mihály
egyház története s építészeti leirata. Archeológiai Közlemények. 1863. 57—62. G r a n dp
i e r r e E d i t: A kolozsvári Szt. Mihály templom. Cluj, 1936. G y ö r g y L a j o s: A
kolozsvári Szent Mihály egyház. Cluj—Kvár, 1924. I o n e s c u: ArhR. II. 239. Jakab:
Kvár. III. 158, 323, 324—325, 327—328, 582. K e l e me n L a j o s: Biserica Sf. Mihai
din Cluj. Boabe de Grîu. 1933. 130—137. Kővári László: Erdély építészeti emlékei.
Kvár., 1866. 304. M a r i c a, V i o r i c a: Biserica Sf. Mihail din Cluj. Buc, 1967.
26—27. P a s c u, Ş t .—P a t a k i J.—P o p a , V: Clujul. Cluj, 1957. 58—62. V ă t ă -
ş i a n u: ArtaF. 223—127, 614—616.
A városkép alakulása a Rákóczi-szabadságharc és az 1723-as tűzvész után: J a k a b:
Kvár. III. 6, 72—76, 145—146.
A Szentkereszti ház építése: J a k a b: Kvár. III. 38.
A városi építkezések megindulása és a Gubernium: A Gubernium sok esetben rendeletekkel
szorítja rá a városokat a hidak és az utak rendbentartására, ezen k.vül elszámolásokat
is kér a városi építkezésekről és renoválásokról. KÁLt. KVLt, Fasc. II. No. 857.
(1741. február 9-i rendelet); No. 1751/516. (1751. június 15-i rendelet); No. 1754/576.
(1754. március 23-án kelt rendelet); No. 1752/543, 1763/108.
Arisztokrata építkezések: Teleki Ádámnak a Farkas negyedben lévő házát például
800 forintra becsült.k, Wesselényi Istvánét a Közép negyedben 1600 forintra. KÁLt.
KVLt. Fasc. II. No. 1193. Építési engedélyek: KÁLt. KVLt. No. 1753/552; Fasc. II.
No. 1146, 1447, 1452; No. 1763/1139, 1765/40, 1765754, 1766/64, 1767/10, 1767/31,
1767/48, 1767/66, 1767/57. Fasc. II. No. 1448, 1296. Ţ o c a, M i r c e a: Contribuţii la
cunoaşterea arhitecturii Clujene din perioada barocului tîrziu. Studia. Series Historia. 1967.
1. szám, 37—53. U ő.: Despre plastica faţadelor în arhitectura laică Clujeană din perioada
barocului tîrziu. Acta Masei Napocensis. 1966. 471—482.
Emeletes házak mentessége: KÁLt. KVLt. Prot. Jurid. 1780. 82. lap.
Kaszárnyaépítés: KÁLt. KVLt. No. 1767/81.
Katonakórház: KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 2260.
Polgári építők: KÁLt. KVLt. Prot. Jurid. 1780. 82, 311, 477. lap; 1785. 113. lap.
Városrendezés: J a k a b: Kvár. III. 413, 465—474, 477—480. B e n k ő M a r g a r e t a:
Probleme urbanistice ale oraşului Cluj în prima jumătate a secolului al XIX-lea. SCIA.
1967. 2. szám. 237—240.
Utcakövezés: J a k a b: Kvár. III. 469, 481, 497, 499.
A Gubernium és a városrendezés: KÁLt. KVLt. No. 1793/104, 1790/291, 1797/372,
1792/23.
A Magyar utcai kapu megnyitása: KÁLt. KVLt. No. 1794/239.
Telekügyek, parcellázás: J a k a b: Kvár. III. 539—544, 693—694. B a l o g h: Kvár.
40. E n t z G é z a: Kolozsvári későbarokk és újklasszikus házak. Kolozsvári Szemle. 1943.
113. KÁLt. KVLt. No. 1797/95.
A századvégi egyházi építkezések: Ţ o c a, Mircea: Despre faţada bisericii ortodoxe
de pe str. Dr. Petru Groza din Cluj. Acta Muzei Napocensis. 1968. 551—559.
Ţ o c a, M i r c e a — S t a r m ü l l e r Gé z a: Două biserici româneşti din Cluj în jurul
290
anului 1800. Studia. Series Historia. 1968. 31—44. Ţ o c a, M i r c e a: Biserica unitariana
din Cluj fi architectul său Anton Türk (sajtó alatt).
Cserép- és téglaégetés: KÁLt. KVLt. No. 1768/36. A Gubernium 1790. november 29-én
kelt 9181. számú leirata a téglaégetés ügy.ben: No. 1790/394, 1794/43, 1794/59.
Az 1798-as tűzvész: J a k a b: Kvár. III. 735—736. KÁLt. KVLt. No. 1798/277.
Mesterek: J a k a b: Kvár. III, 76, 293. Az 1706-os városi munkálatoknál dolgozó
kőművesek: KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 438. 1720—1730 közötti mesterek: az említetteken
k.vül 2 asztalos, 1 üveges, 3 ötvös, 1 pléhes, 1 festő. Az 1740—1760 közötti mesterek:
8 ács, 10 asztalos, 2 lakatos, 1 üveges, 11 ötvös, 2 pléhes, 1 vasműves, 1 ónműves, 1 harangöntő,
7 rézműves, 1 téglavető, 1 órás, 17 kőműves, 3 kőfaragó, 2 szobrász, 2 festő,
2 rézmetsző. 1760—1770 közötti mesterek: 1 asztalos, 1 lakatos, 1 üveges, 6 ötvös, 2 rézműves,
9 kőműves, 1 szobrász, 2 rézmetsző, 2 festő, 1 fazekas. 1770—1780 közötti mesterek:
25 ács, 20 asztalos, 17 lakatos, 2 üveges, 26 ötvös, 2 pléhes, 37 fazekas, 1 órás,
20 kőműves, 3 kőfaragó. 1780—1790 közötti mesterek: 2 kőfaragó, 10 kőműves, 1 harangöntő,
1 órás, 1 fazekas, 1 rézműves, 1 ötvös, 2 lakatos, 6 asztalos, 5 ács, 1 rajzoló, 1 rézmetsző,
3 mérnök. 1790—1800 közötti mesterek: 12 asztalos, 2 lakatos, 1 üveges, 8 ötvös,
1 pléhes, 2 rézműves, 8 fazekas, 1 órás, 1 flaszterező, 1 kárpitos, 12 kőműves, 2 kőfaragó,
18 ács, 3 mérnök, 2 rézmetsző.
Idegen-összeírások: KÁLt. KVLt. Fasc. I. No. 19. Fasc. II. No. 475, 696.
Katona- és polgári építkezések közötti kapcsolat: A bástyák restaurálási tervei sajnos
elvesztek, csupán egy 1734 januárjában készített, 1339 forint 14 krajcárra rúgó költségvetésmaradt
meg Johannes Jacobus Breat mérnökkari főhadnagy aláírásával, Breat főhadnagy
költségvetésében maga ajánlja takarékossági lehetős.gül, hogy az ácsokat válasszák a „vitézek
koÅNzül“, mert azoknak csak 17 krajcár napszámot kell fizetni, s nem 30-at, mint a
városi mestereknek. KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 747. Johann Conrad de Weiss mérnökkari
alezredes, a Gyulafehérváron székelő Katonai Építési Hivatal igazgatója a jezsuiták által
építendő „annonaria“-ról mond szakvéleményt. KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 823a.
Katona mesterek: KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 562, 941.
Más városokból beköltöző mesterek: KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 665. No. 1792/29.
B í r ó: SzMt. 24, 53—54, 57, 58, 84. B í r ó: Kvár. 126. J a k a b: Kvár. 619. K e l e me n
L a j o s: A szászlónai ref. templom mennyezet- és karfestményei. MSz. 1927. 7. és következő
lapok (Umling). U ő.: Kolozsvári műemlékkrónika. Pt. 1938. 11—12 (Tauffer). Lásd
még e kötetnek a hadadi kastélyról, a Bánffy palotáról és a Szamosújvári templomról
szóló írásait.
Jezsuita kapcsolatok: B í r ó: SzMt. 26, 45. KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 941.
Mestereink származása: Lásd az idegen-összeírásokat, valamint B í r ó: GerTK. 92.
P a t a k i D é n e s: A magyar rézmetszés története. Bp., 1951. 221—222. KÁLt. KVLt.
Fasc. II. No. 1512, 2264.
Együtt dolgozó mesterek: Lásd az idegen összeírásokat, valamint B í r ó: SzMt, 13.
B í r ó: Nagyv. 29. és e kötetnek a szamosújvári templom történetével foglalkozó írását.
Céhek: KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 562. No. 1789/761. K e l e me n L a j o s: Adatok
a kolozsvári képírás történetéhez. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából.
1916. 165—174.
Céhek és betelepedők: J a k a b: Kvár. III. 279—280, 592, 596. KÁLt. KVLt. No.
1796/256. Prot. Jurid. 1780. 384—387, 390—391; 1790. 309, 420. lap.
Kontárok, legények: J a k a b: Kvár. III. 294. Directiva Regulák: J a k a b: Kvár.
III. 591—592. KÁLt. KVLt. Prot. Jurid. 1785. 261; 1780. 259; No. 1796/272.
Anyagi helyzet: J a k a b: Kvár. III. 293. KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 1512 (a kolozsvári
mesterek összeírása).
Limitációk: KÁLt. KVLt. Fasc. II. No. 775; No. 1793/192.

No comments:

Post a Comment